Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

A fenti okokból tehát a járásbíróság ítéletének a büntetés nemét meghatározó része törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvénysértést megállapította, az ítéletet törvénysértő részében hatályon kívül helyezte és a terheltet a foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetésért 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. (Legf. Bír. B. törv. V. 103/1971. sz.) (6858.) 5725. Javító-nevelő munka mezőgazdasági szakszövetkezetben is letölthető. Az első fokú bíróság a vádlottat foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és egy rendbeli társadalmi tulajdont károsító kisebb súlyú gondatlan rongálás miatt halmazati büntetésül nyolchónapi — 15%-os bércsökkentés mellett végzendő — javító-nevelő munkára ítélte azzal, hogy a vádlott a javító-nevelő munkát a z.-i mezőgazdasági szakszövetkezetnél gépkocsivezetőként köteles letölteni. A fellebbezési óvásban kifejtett álláspont szerint a mezőgazdasági szakszövetkezet jellegénél fogva nem alkalmas arra, hogy ott javítónevelő munka letölthető legyen. A megyei bíróság az óvást alaptalannak találta. A mezőgazdasági szakszövetkezetben a tagok meghatározott munkálatokat közösen végeznek. Függetlenített elnökük és ügyintézőik vannak. A szakszövetkezet több erőgéppel és körülbelül nyolc tehergépkocsival is rendelkezik, amelyek vezetőinek munkáját a gépcsoportvezető irányítja. A mezőgazdasági szakszövetkezetben jelentős közös munkavégzés folyik. A vádlott is ilyen — több személy összehangolt tevékenységét igénylő — munkában vesz részt, hiszen a szövetkezet gépkezelői és gépkocsivezetői önmagukban is több mint 10 fős egységet alkotnak. Munkájukat a központból irányítják, ahol rendszeresen megjelennek, s a feladataikkal kapcsolatos kérdéseket megtárgyalják. A vádlott irányában tehát a szóban levő munkahelyen a kollektív nevelés és ellenőrzés feltételei érvényesülhetnek, ezért a javító-nevelő munka céljai megvalósíthatók. A megyei bíróság a helyesen alkalmazott javító-nevelő munka tekintetében csupán azzal helyesbíti az első fokú bíróság ítéletét, hogy — miután a vádlott mezőgazdasági szakszövetkezet tagja, s ennek folytán nem munkabért, hanem javadalmazást kap — a megállapított 15%-os levonás nem bér-, hanem javadalomcsökkentés [7/1962. (VI. 28.) IM számú rendelet 9. § (2) bekezdés]. (Szegedi Megyei Bíróság Bf. II. 1106/1970. sz.) (6859.) 5726. Iskolaigazgatóval szemben javító-nevelő munka nem szabható ki. A járásbíróság a terheltet foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés (közlekedési vétség) miatt az általános iskolánál tanári beosztásban letöltendő 5 hónapi javító-nevelő munkára ítélte 15%-os bércsökkentéssel. Mellékbüntetésül a gépjárművezetéstől 1 évre eltiltotta. 143