Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

Nem különbözik ettől jogi megítélés szempontjából az a helyzet sem, ha — mint a jelen esetben is — más ügyből kifolyólag előzetes letartóztatásba kerül az elítélt olyan bűntett miatt, amelyet nem a feltételes szabadság alatt követett el. Az elítélt ugyanis az előzetes letartóztatás folytán szabadságától éppen úgy meg van fosztva, mintha más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztést töltene. . A jelen ügyben a terheltet 1971. április 1. napján a bíróság jogerősen elítélte, s az 1970. január 5. napja óta előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. A terhelt tehát 1970. január 5. napjától a szabadságától már meg volt fosztva, így a feltételes szabadsága nem telt le, tehát az összbüntetésbe foglalásnak nem volt akadálya. (Legf. Bír. B. törv. II. 754/1971. sz.) (7115.) 5720. Ha a bíróság az elkövetés időpontjára tekintettel a feltételes szabadságra bocsátásra nézve a korábban hatályban volt törvényt alkalmazza, továbbra is irÓMyadó az összbüntetésbe foglalással kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat. Eszerint amikor a feltételes szabadságra bocsátott terheltet a feltételes szabadság ideje alatt elkövetett bűncselekményért újból szabadságvesztésre ítélik, a két büntetés csak akkor foglalható összbüntetésbe, ha a terhelt az újabb büntetés tekintetében is ki van zárva a feltételes szabadságra bocsátásból. (2/1973.) Részletesen: Btk. 72. §-nál. A javító-nevelő munka 42. § 5721. Nem lehet javító-nevelő munkára ítélni azt, aki olyan munkakörben dolgozik, amelynek a másokat vezető, nevelő, irányító funkció a lényege. A járásbíróság a terheltet foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés [Btk. 194/A. § (1) bek. közlekedési vétség] miatt a megyei pártbizottságon előadói munkakörben 10%-os bércsökkentés mellett letöltendő 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt a város belterületén közlekedett személygépkocsijával kb. 35 km/óra sebességgel. Előzőleg a gépkocsiból észlelte, hogy egy gyalogos rosszul lett, és ezért őt ismeretlenül felvette a gépkocsiba, hogy orvoshoz szállítsa. Útközben a sértett a betegségéről tájékoztatta a terheltet, akinek az a körülmény bizonyos mértékig elterelte a figyelmét a járművezetésről, annál is inkább, mert a napi munkájától is fáradt volt. Ilyen körülmények között a terhelt az útkereszteződésnél figyelmen kívül hagyta az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblát, a kereszteződésbe behaladt, így összeütközött az utcán szabályosan közlekedő tehergépkocsival, amelyet S. M. vezetett. A baleset következtében a terhelt utasa 8 napon túl gyógyuló bordatörést, míg a terhelt könnyű sérülést szenvedett. A ter139