Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

latban kialakult bírói gyakorlat. Eszerint amikor a jeltételes szabadságra bocsátott terheltet a feltételes szabadság ideje alatt elkövetett bűncselekményért újból szabadságvesztésre ítélik, a két büntetés csak akkor foglalható összbüntetésbe, ha a terhelt az újabb büntetés tekintetében is ki van zárva a feltételes szabadságra bocsátásból. (2/1973.) Részletesen: Btk. 72. §-nál. 5717. Egy fokozattal szigorúbb végrehajtási mód kijelölése az 1972. január 1. előtt elkövetett bűncselekmény elbírálásánál. (145/1973.) Részletesen: Btk. 38/E. §-nál. 40. § 5718. A szabadságvesztés büntetés, illetve a feltételes szabadság határidejének számítása. A terheltet előző büntetéséből 1967. szeptember 1. napján 1970. évi szeptember 22. napjáig bocsátották feltételes szabadságra. A járásbíróság 1971. március 22. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet — az 1970. szeptember 22. napján 02 órakor jogtalan behatolással és zárfeltöréssel visszaesőként elkövetett lopás miatt — 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, feltételes szabadságát azonban nem szüntette meg, mivel álláspontja szerint a feltételes szabadság 1970. szeptember 21. napján 24 órakor telt le, így a bűncselekmény elkövetésének időpontjában — habár csak néhány órával — a terhelt már nem állt büntetés hatálya alatt. A járásbíróság a terhelt szabaduló levele, továbbá a terhelt előző elítéléseivel kapcsolatos iratokban foglalt egyéb adatok, a BJD-ben 3661. szám alatt közzétett eseti döntésben foglalt iránymutatás alapján helyezkedett arra az álláspontra, hogy a terhelt feltételes szabadsága szeptember 21-én 24 órakor telt le, s minthogy a szóban forgó ügyben az elítélés alapját képező bűncselekményt szeptember 22-én 02 órakor követte el, a feltételes szabadság utólagos megszüntetésének nincs törvényi alapja. A járásbíróságnak ez a megállapítása téves. A Legfelsőbb Bíróság több határozatában (így a BJD-ben 3775., 3784. és 3661. szám alatt közzétett eseti döntésekben) rámutatott arra, hogy az előzetes fogvatartás beszámítása, a szabadságvesztés felfüggesztése esetén a próbaidő tartama, továbbá a feltételes szabadság tartama helyes számításánál nem a Be. 75. §-ában írt határidő számításánál irányadó szempontokat kell figyelembe venni, mivel a fenti esetekben nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi határidőkről van szó, melyeknél a kezdőnap a határidőbe mindenkor beszámít. A 110/1967. (IK 9.) IM sz. utasításban közzétett Büntetésvégrehajtási Szabályzat az előzetes fogvatartás beszámítása, továbbá a szabadságvesztés kezdő napja, illetőleg a szabadulás napjának megállapítása tekintetében részletes szabályokat tartalmaz. A Büntetésvégrehajtási Szabályzat (a továbbiakban Bv. Sz.) 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az ítélethozatal napjáig előzetes letartóztatásban levő elítélt szabadságvesztésének kezdő napja az ítélet jogerőre emelkedését követő nap. 136