Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

gyei bíróság az 1972. június 27-én kelt végzésével a terheltet garázdaság miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melyet szigorított börtönben rendelt végrehajtani. A terhelt ezt a cselekményét 1972. május 29-én követte el. 3. A járásbíróság az 1972. június 11. napján kelt ítéletével a terheltet az 1. és 2. alatti ítéletekkel kiszabott szabadságvesztés helyett összbüntetésként 7 hónapi és 15 napi szabadságvesztésre ítélte. A 3. alatti ítélet ellen emelt törvényességi óvás az ítéletet azért jelölte meg törvénysértőnek, mert a bíróság a terheltet a feltételes szabadságból nem zárta ki. A törvényességi óvás alapos. Olyan szabadságvesztések összbüntetésbe foglalásánál, ahol az egyes jogerős ítéletekkel kiszabott büntetések tartamánál fogva kizárt a feltételes szabadságra bocsátás [Btk. 39. § (2) bek. d) pont], a feltételes szabadságra bocsátás kizárása tekintetében az összbüntetést kiszabó bíróságnak kell rendelkeznie, ha az összbüntetés mértéke bűntettnél a 6 hónapot, vétségnél a 3 hónapot meghaladja. Mivel pedig a 3. alatt eljáró bíróság összbüntetésként 6 hónapot meghaladó szabadságvesztést szabott ki, törvényt sértett, amikor a terheltet az 1. alatti elítélésre figyelemmel a Btk. 39. §-a (2) bekezdésének a) alpont értelmében a feltételes szabadságból nem zárta ki. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett a Btk. 39. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kimondta, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. (Legf. Bír. B. törv. IV. 966/ 1972. sz.) (191/1973.) 5715. Abból az okból, hogy a szabadságvesztésre elítélés a szabadságvesztés végrehajtásának a befejezése előtt történt, csak akkor zárható ki a terhelt a feltételes szabadságra bocsátásból, ha az utóbbi cselekményt a korábbi jogerős elítélése után követte el. 1. A járásbíróság az 1972. május 25. napján kelt ítéletével, illetőleg a megyei bíróság 1972. november 3. napján kelt ítéletével a terheltet háromrendbeli, bűnszövetségben, társtettesi minőségben elkövetett társadalmi tulajdont károsító lopás bűntette, egyrendbeli társadalmi tulajdont károsító lopás bűntette, egyrendbeli társtettesi minőségben elkövetett társadalmi tulajdont károsító lopás bűntette, egyrendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette és egyrendbeli lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. 2. A járásbíróság az 1972. november 10. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet fogoly szökés bűntette miatt börtönben végrehajtani rendelt 1 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Ez utóbbi ügyben megállapított tényállás szerint a terhelt az 1. alatt jelzett ügyben előzetes letartóztatásban volt, amikor a Bv. Intézetből 1972. július 24-én megszökött. A járásbíróság 2. alatt említett ítélete ellen a feltételes szabadságra bocsátásból való kizárásra vonatkozó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos. 134