Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

Ez a rendelkezés az összbüntetést kiszabó bíróság ítéletére is vonatkozik (BK 450. sz. V. pont). Az idézett jogszabályi módosítás 1967. március 1. napján lépett hatályba. A hatálybalépés idejére tekintettel az 1. alatti alapügyben eljárt bíróságok az említett kérdésben nem rendelkeztek, s arról nem is kellett rendelkezniük. Az összbüntetést kiszabó bíróság ítéletének meghozatala időpontjában (1967. július 17. napja) — az időközben hatályba lépett jogszabályra tekintettel — helyes jogszabály-értelmezés mellett a büntetésvégrehajtási fokozatról úgy kellett volna rendelkezni, mintha a végrehajtási fokozat megállapítása az 1. alatti ítéletben is megtörtént volna. Ebben az esetben pedig, a Btk. 38/C. §-ára tekintettel, a szabadságvesztés végrehajtási fokozata szigorított büntetés végrehajtási munkahely lett volna. Az összbüntetést kiszabó ítéletben a bíróságnak az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés egész terjedelmére nézve az alapítéletekben megállapított legszigorúbb fokozatot kell alkalmazni. Ezért a m.-i járásbíróságnak — a törvényességi óvással megtámadott összbüntetési ítéletében — úgy kellett volna rendelkeznie, hogy a terhelten a szabadságvesztést nem büntetésvégrehajtási, hanem szigorított büntetés végrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. (Legf. Bír. B. törv. IV. 1071/1967. sz.) (5582.) 38/E. § 4710. A szabadságvesztés végrehajtásának alacsonyabb fokozatban való téves megállapítása. Az elsőfokú bíróság a Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdésére utalással megállapította, hogy a vádlotton a szabadságvesztést büntetés végrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. Ezt arra alapozta, hogy a vádlott ez ideig még büntetve nem volt, munkahelyén példamutató magatartást tanúsított, s hogy a bíróság a vádlottat szándékos és gondatlan cselekmény miatt ítélte el. A Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdése szerint azonban csak kivételesen kerülhet sor arra, hogy a bíróság a szabadságvesztésre enyhébb végrehajtási módot jelöljön ki. Ugyané törvényhely (2) bekezdése értelmében ez egyebek mellett akkor történhet meg, ha az elkövetés módjára tekintettel alaposan feltehető, hogy a bűnelkövető átnevelése enyhébb végrehajtási fokozatban is elérhető. Az adott esetben a vádlott személyi körülményei kedvezőek. Korábbi életvezetése kifogás alá nem esett, foglalkozásában az átlagot meghaladó jó munkát végzett. A vádlott azonban a veszélyeztetést a gépkocsi vakmerő vezetésével követte el. Ez pedig nem ad lehetőséget annak feltételezésére, hogy átnevelése enyhébb végrehajtási fokozatban is elérhető. Nem volt továbbá figyelmen kívül hagyható az sem, hogy a balesetből két könnyebb sérülés keletkezett, s hogy igen nagy mértékben csak a szerencsés véletlenen múlott a súlyosabb eredmény elmaradása. Ilyen tárgyi oldal mellett a gépjárművezetés szabályait bravúroskodásból megszegő vádlottnál a másodfokú bíróság végrehajtási fokozatként a Btk. 38/C. §-a alapján, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság 84