Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

Büntető és Katonai Kollégiumának 450. számú állásfoglalására is, szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyet jelölt meg. Ettől eltérésre nincs törvényes ok. (Gyulai Megyei Bíróság Bf. 490/1967. sz.) (5583.) 4711. Törvénysértő az az álláspont, hogy ittas állapotban való járművezetés miatt történt elítélés esetén minden esetben méltánytalan a szigorított büntetésvégrehajtási munkahely fokozat előírása. A terheltet a járásbíróság az 1966. december 5. napján kelt ítéletével ittas állapotban való járművezetés miatt 3 hónapi szabadságvesztésre és 1 évre a gépjárművezetéstől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a terhelt és védője enyhítésért fellebbeztek. A megyei bíróság — mint másodfokú bíróság — a fellebbezéseket elutasította azzal, hogy a terhelten a szabadságvesztést büntetésvégrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. A megyei bíróság — mint másodfokú bíróság — végzésének a terhelt büntetés végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság arra utal határozatának indokolásában, hogy a Btk. 38/C. §-a értelmében szigorított büntetés végrehajtási munkahely a büntetés a szándékos bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés esetén, míg gondatlanul elkövetett bűntett esetén a Btk. 38/D. §-ára figyelemmel a kiszabott szabadságvesztést büntetésvégrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. Ilyen jogszabályi rendelkezés mellett — emeli ki a másodfokú bíróság ítéletének indokolása — a terhelttel szemben szigorított büntetésvégrehajtási munkahely kijelölése volna indokolt, tekintettel arra, hogy az általa elkövetett s a Btk. 194. §-a szerint minősülő ittas állapotban való járművezetés szándékos bűntett. Ezt a rendelkezést azonban a másodfokú bíróság méltánytalannak találta, s álláspontja szerint minden ilyen esetben a Btk. 38/E. §-ának második fordulatára figyelemmel az enyhébb büntetés végrehajtási fokozatot kell megállapítani. Érvelése szerint ugyanis abban az esetben, ha az ittas állapotban való járművezetéshez egy többletcselekmény — nevezetesen baleset okozása — is járult volna, úgy az elkövető cselekménye, mint súlyosabban büntetendő cselekmény, a Btk. 258. §-ában meghatározott foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésnek minősülne. Ebben az esetben pedig, jóllehet az elkövető cselekménye súlyosabb lenne, a Btk. 38/D. §-ára tekintettel mégis enyhébb büntetés végrehajtási fokozatot kellene megállapítani. Ezt a másodfokú bíróság visszásnak tartja, és ezért helyezkedett arra az álláspontra, hogy a terhelten a szabadságvesztést — jóllehet szándékos bűntettet követett el — büntetésvégrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. A másodfokú bíróságnak ez az érvelése téves, és az ilyen érvelésre alapított állásfoglalás törvénysértő. A Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdése szerint a bűnösségi körülményekre tekintettel a bíróság indokolt esetben — kivételesen — egy fokozattal szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási módot jelölhet ki. A (2) bekezdés értelmében szigorúbb fokozat kijelölésének — többek között — akkor is helye van, ha a gondatlan bűntett elkövetésének a körülményei az elkövető fokozott társadalomra veszélyességére mutat85