Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)
dokolása tévesen hivatkozik a Btk. 38/E. §-a (2) bekezdésének második fordulatára, és indokolása egyébként is téves. A Btk. 38/C. §-a értelmében ugyanis a szigorított büntetés végrehajtási munkahely a büntetés a szándékos bűntett miatt kiszabott és a 38/A. vagy 38/B. § alá nem eső szabadságvesztés esetén. Minthogy az adott esetben az elsőfokú bíróság a büntetlen előéletű, szándékos bűntettet elkövető vádlottal szemben 3 évet meg nem haladó szabadságvesztést szabott ki és a 38/A., valamint 38/B. § egyéb esetei sem állanak fenn, a büntetés végrehajtásának a 38/C. § értelmében szigorított büntetésvégrehajtási munkahely az előírt módja. Mivel pedig a bíróság ettől nem tért el, így téves a 38/E. §-ra való hivatkozás, nemkülönben az indokolásnak az a része, amely a bíróság „mérlegelésére" utal. A Legfelsőbb Bíróság ezért ezeket mellőzte. A Btk. 38/E. §-ának alkalmazására csak akkor kerülhet sor, illetve akkor van szükség, ha a bíróság a büntetés végrehajtásának fokozatát illetően el kíván térni a Btk. 38/A., 38/B., 38/C, illetve 38/D. §-a szerint előírt végrehajtási módtól. Az adott esetben azonban erről nincs szó, és így az említett hivatkozás téves volt. (Legf. Bír. Bf. III. 911/1967. sz.) (5542.) 4709. Az 1966. évi 20. sz. tvr. hatálybalépte előtt jogerőre emelkedett ítéletekkel kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalásánál a végrehajtási fokozatról úgy kell rendelkezni, mintha arról az alapul szolgáló ítéletekben is rendelkeztek volna. 1. A sz.-i járásbíróság 1964. június 17. napján hozott ítéletével a terheltet társtettesi minőségben elkövetett súlyos testi sértésért 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A sz.-i megyei bíróság 1964. augusztus 5. napján az elsőfokú ítélet ellen bejelentett védelmi fellebbezéseket elutasította. A szabadságvesztés végrehajtását a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1966. február 11. napján kegyelemből 3 évi próbaidőre felfüggesztette. 2. Ugyanezt a terheltet a m.-i járásbíróság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás miatt halmazati büntetésül 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte, s elrendelte a korábban (az 1. alatti ítélettel) felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. A m.-i megyei bíróság 1967. május 8. napján az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket elutasította azzal, hogy a szabadságvesztést büntetés végrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. 3. A m.-i járásbíróság ezt követően 1967. július 17. napján hozott ítéletével az 1. és 2. alatti ítéleteket összbüntetésbe foglalta, és a terhelttel szemben 5 hónapi szabadságvesztést állapított meg azzal, hogy ezt a büntetést büntetés végrehajtási munkahelyen kell végrehajtani. Az összbüntetési ítéletnek a büntetés végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 38. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság ítéletében rendelkezik arról, hogy a szabadságvesztést melyik fokozatban kell végrehajtani. 83