Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

a magánindítványra üldözendő alapeset helyett — jobb tudomása ellenére — a bűntett hivatalból üldözendő minősített esete miatt tenné meg. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 1704/1968. sz. (6093.) 4690. A vádlott korábbi olyan nyilatkozata, hogy nem kíván viszonvádat emelni, nem zárja őt el attól, hogy a számára nyitvaálló időn belül eme elhatározását megváltoztassa. Az I. r. vádlott este 8 órakor a lakás ablakán keresztül az anyját, a III. r. vádlottat és testvérét, a II. r. vádlottat durván szidalmazta. Védekezése szerint ezt anyjának és testvérének vele szemben tanúsított becsületsértő magatartása váltotta ki belőle. A járásbíróság helyesen állapította meg az I. r. vádlott bűnösségét a II. és III. r. vádlott sérelmére elkövetett becsületsértésben. A II. r. és a III. r. vádlottakkal szemben viszont a járásbíróság a büntető eljárást büntethetőséget kizáró ok folytán megszüntette. Ennek indoka az, hogy az I. r. vádlott az 1968. szeptember 16-i személyes meghallgatáson kijelentette, hogy nem kíván viszonvádat emelni, nem kéri testvérének és anyjának a megbüntetését. Az 1968. december 9-i tárgyaláson ennek ellenére bejelentette, hogy viszonvádat emel a II. r. és a III. r. vádlottal szemben becsületsértés miatt. A járásbíróság megítélése szerint azonban az I. r. vádlott korábbi nyilatkozatának olyan joghatálya van, hogy az ellentétes nyilatkozattal később nem változtatható meg, tehát a II. és III. r. vádlottal szemben érvényes magánindítvány nem volt. Ez az álláspont téves. A Btk. 29. §-ának (2) bekezdése szerint a kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetében az egyik fél sérelmére elkövetett bűntett miatt megindított büntető eljárásban az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző zárt ülés megkezdéséig a másik fél abban az esetben is jogosult magánindítvány előterjesztésére, ha annak határideje lejárt, feltéve hogy a büntethetőség még nem évült el. A magánindítvány visszavonhatatlanságából [Btk. 29. § (3) bek.] nem lehet a viszonvád emelésének jogáról történt lemondás véglegességére következtetni, tehát arra, hogy az eljárás további szakaszában a fenti határidőig ez a nyilatkozat nem változtatható meg. A járásbíróság a II. és III. r. vádlottat e minőségükben — mint viszonvádlottakat — kihallgatta, cselekvőségüket a tényállásban leírta. Ezért a megyei bíróság e vádlottak cselekményét érdemben elbírálhatta. (Miskolci Megyei Bíróság Bf. 88/1969. sz.) (6189.) A büntethetőséget megszüntető okok 30. § 4691. Az 1963. évi 4. sz. tvr.-ben kihirdetett közkegyelem nem alkalmazható a háborús bűntettnek azzal az elkövetőjével szemben, aki emberek törvénytelen kivégzésének tettese vagy részese volt. A vádlott mint csendőr 1944. december 29-én az őrsparancsnok vezetésével három csendőr-társával partizánok után kutatott. O. J. házát vették körül, és a házban O. J.-t keresték, de nem találták meg. Ezért az 65