Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

telén magánvádló törvényes képviselőjeként az ideiglenes gondnok is jogosult lett volna eljárni. Az ideiglenes gondnok kirendelése a magánvádló lakhelye szerint illetékes gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Ezért az elsőfokú bíróságnak — figyelemmel a Ptk. 17. §-ában foglaltakra — a folyamatba tett gondnokság alá helyezési pertől függetlenül, ismételten meg kellett volna keresnie az illetékes gyámhatóságot avégett, hogy a magánvádló részére a Ptké. 44. §-a alapján rendeljen ki ideiglenes gondnokot, akit — a büntetőeljárás adatainak ismertetése után — fel kellett volna hívnia arra, hogy harminc napon belül jogosult a magánindítvány előterjesztésére, és az annak alapján lefolytatandó büntetőeljárás során a magánvádló törvényes képviselőjeként a magán vád képviseletére. Attól függően, hogy az ideiglenes gondnok a törvényes határidő alatt a magánindítványt előterjeszti-e, kellett volna az elsőfokú bíróságnak a büntetőeljárás lefolytatása vagy megszüntetése iránt intézkednie. Téves ugyanis a gyámhatóság ama álláspontja, hogy a magán vádló részére ideiglenes gondnok kirendelése azért nem volt célszerű, mert annak jogköre csak a gondnokolt személyi ügyeinek intézésére s a vagyona feletti felügyeletre terjed ki, s így a büntetőperben a törvényes képviseletét nem láthatja el. A magánvádló ideiglenes gondnokának feladata a büntetőügyben ugyanis csak arra terjedt volna ki, hogy ha indokoltnak ítéli, a magánindítványt előterjessze, és az annak alapján lefolytatandó büntetőeljárás során a magán vádló törvényes képviselőjeként a vádat képviselje. Mindez -a személyi ügyek intézésének keretébe tartozó feladat, tehát arra az ideiglenes gondnok jogosult. A kifejtettek szerint téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja is, hogy a vád tárgyává tett cselekmények elbírálásának előkérdése a magánvádló gondnokság alá helyezése iránti perben hozandó határozat. Eljárási szabályt sért tehát az elsőfokú bíróság ama rendelkezése is, hogy a büntetőeljárást a Be. 178. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felfüggesztette. (Szegedi Megyei Bíróság Bf. I. 109/1968. sz.) (5781.) 4686. Jogtalan használat esetében a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett az a személy is, aki a motorkerékpárt javítás céljából a tulajdonos akarata folytán tartja birtokában. Az elsőfokú bíróság a vádlottat jogtalan használat miatt hat hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. A vádlott 1968. július 25-én délután az utcán letámasztott, lezáratlan motorkerékpárt a nála volt sluszkulccsal beindította, és azon egyik ismerőséhez motorozott. Rövid idő múlva a motorkerékpáron visszament, és azt a korábbi helyére visázatette. A vádlott motorkerékpárvezetői jogosítvánnyal nem rendelkezik. Enyhe fokban gyengeelméjű, debilis személy. A motorkerékpár L. I. tulajdonában van, aki javítás végett adta át Sz. J.-nek. Sz. J. 1968. július 25-én reggel munkahelyéhez ezzel a motorkerékpárral ment, és azt 6—18 óráig az utcán őrizetlenül hagyta. A motorkerékpárt használó Sz. J. sértett 1968. július 27-én terjesztette elő a magánindítványt. A fellebbezések elbírálása során a megyei 60