Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

telén magánvádló törvényes képviselőjeként az ideiglenes gondnok is jogosult lett volna eljárni. Az ideiglenes gondnok kirendelése a magán­vádló lakhelye szerint illetékes gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Ezért az elsőfokú bíróságnak — figyelemmel a Ptk. 17. §-ában foglaltakra — a folyamatba tett gondnokság alá helyezési pertől függetlenül, ismétel­ten meg kellett volna keresnie az illetékes gyámhatóságot avégett, hogy a magánvádló részére a Ptké. 44. §-a alapján rendeljen ki ideiglenes gondnokot, akit — a büntetőeljárás adatainak ismertetése után — fel kellett volna hívnia arra, hogy harminc napon belül jogosult a magán­indítvány előterjesztésére, és az annak alapján lefolytatandó büntető­eljárás során a magánvádló törvényes képviselőjeként a magán vád kép­viseletére. Attól függően, hogy az ideiglenes gondnok a törvényes határ­idő alatt a magánindítványt előterjeszti-e, kellett volna az elsőfokú bí­róságnak a büntetőeljárás lefolytatása vagy megszüntetése iránt intéz­kednie. Téves ugyanis a gyámhatóság ama álláspontja, hogy a magán vádló részére ideiglenes gondnok kirendelése azért nem volt célszerű, mert annak jogköre csak a gondnokolt személyi ügyeinek intézésére s a va­gyona feletti felügyeletre terjed ki, s így a büntetőperben a törvényes képviseletét nem láthatja el. A magánvádló ideiglenes gondnokának feladata a büntetőügyben ugyanis csak arra terjedt volna ki, hogy ha indokoltnak ítéli, a magánindítványt előterjessze, és az annak alapján lefolytatandó büntetőeljárás során a magán vádló törvényes képviselő­jeként a vádat képviselje. Mindez -a személyi ügyek intézésének kere­tébe tartozó feladat, tehát arra az ideiglenes gondnok jogosult. A kifejtettek szerint téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja is, hogy a vád tárgyává tett cselekmények elbírálásának előkérdése a magánvádló gondnokság alá helyezése iránti perben hozandó határozat. Eljárási szabályt sért tehát az elsőfokú bíróság ama rendelkezése is, hogy a büntetőeljárást a Be. 178. §-a (1) bekezdésének a) pontja alap­ján felfüggesztette. (Szegedi Megyei Bíróság Bf. I. 109/1968. sz.) (5781.) 4686. Jogtalan használat esetében a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett az a személy is, aki a motorkerékpárt javítás céljából a tulajdonos akarata folytán tartja birtokában. Az elsőfokú bíróság a vádlottat jogtalan használat miatt hat hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. A vádlott 1968. július 25-én délután az utcán letámasztott, lezáratlan motorkerékpárt a nála volt sluszkulccsal beindította, és azon egyik is­merőséhez motorozott. Rövid idő múlva a motorkerékpáron visszament, és azt a korábbi helyére visázatette. A vádlott motorkerékpárvezetői jo­gosítvánnyal nem rendelkezik. Enyhe fokban gyengeelméjű, debilis sze­mély. A motorkerékpár L. I. tulajdonában van, aki javítás végett adta át Sz. J.-nek. Sz. J. 1968. július 25-én reggel munkahelyéhez ezzel a mo­torkerékpárral ment, és azt 6—18 óráig az utcán őrizetlenül hagyta. A motorkerékpárt használó Sz. J. sértett 1968. július 27-én terjesz­tette elő a magánindítványt. A fellebbezések elbírálása során a megyei 60

Next

/
Thumbnails
Contents