Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

felindulásból való túllépése is [Btk. 25. § (3) bek.]. Vélt jogos védelem esetén tehát — amikoris a jogos védelemre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók — az elhárítás szükséges mértékének felismerésére képtelenné tevő vagy e felismerésben korlátozó ijedtséget, illetve felindulást a Btk. 21. §-ában meghatározott tudatzavarként kell értékelni. Minthogy az adott esetben a terhelt nem volt jogos védelmi helyzetben, de ijedtsége pillanatnyi tudatzavart idézett elő, ami jelentős mértékben korlátozta abban, hogy az adott körülmények által indokolt védekezési módot megválassza, illetve hogy felismerje cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek aránytalanul súlyos voltát, ezért a másodfokú végzés szerint a korlátlan enyhítés lehetősége sem a Btk. 25. §-a (3) bekezdésének második fordulata, hanem a 21. § (2) bekezdése alapján nyílt meg. Az első- és másodfokú határozatok ellen emelt törvényességi óvást az Elnökségi Tanács alaposnak találta és többek között rámutatott arra is, hogy a másodfokú végzés téves okfejtéssel helyezkedett arra az álláspontra, hogy vélt jogos védelem tényleges fennállása esetén — akár az elhárítás szükséges mértékének menthető túllépése címén is — sor kerülhet a Btk. 21. §-ának alkalmazására. Az állandósult, töretlen bírósági gyakorlat szerint vélt támadás esetében a tévedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Erre az álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság Elvi Tanácsa is a 12.850/1950. számú határozatában. Ennek a gyakorlatnak megváltoztatására — amely mind a régi Btk., mind a Btá. hatályban léte idején töretlenül érvényesült — a jelenleg hatályban levő Btk. rendelkezései folytán sincs törvényes alap. Vélt jogos védelem esetében ugyanis az elkövető nem tudatzavarban cselekszik, hanem menthető tévedésből jogos védelmi helyzetet tételez fel, anélkül azonban, hogy ez fennállana. Következésképpen ilyen esetben nem a Btk. 21., hanem 24. §-ának rendelkezései alkalmazandók. Az ellenkező álláspont a tévedés és tudatzavar fogalmait hozza egymással téves kapcsolatba. (Legf. Bír. B. törv. Eln. Tan. 322/1969. sz.) (6188.) 4675. I. Devizagazdálkodást sértő bűntett téves megállapítása ama tényállás alapján, hogy az elkövető devizakülfölditől takarékbetétkönyveket és pénzösszeget letétként vett át. II. Devizaszabálysértések esetében értékegybefoglalás alapján bűntett megállapítására nincs lehetőség. (5826.) Részletesen: Btk. 247. §-nál. A jogos védelem 25. § 4676. Emberölés vádja alól való felmentés azon az alapon, hogy a vádlott ijedtségből képtelen volt felismerni az elhárítás szükséges mértékét. A megyei bíróság a vádlottat az ellene emberölés miatt emelt vád alól — büntethetőséget kizáró okból — jogos védelem címén felmentette. A 67 éves vádlott az n.-i szociális otthon gondozottja. Nyugdíjának 45