Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

Az Elnökségi Tanács a törvényességi óvásnak az elmeorvos-szakértői vélemény, valamint felülvizsgálati vélemény érdemi helytállóságát támadó részét nem találta alaposnak. Az Igazságügyi Orvosszakértői Iroda szakvéleménye, valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának felülvizsgálati véleménye teljesen egybehangzó abban a tekintetben, hogy a terhelt a cselekményt a kóros (patológiás) részegség állapotában követte el, amelynek következtében képtelen volt cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére s az ennek megfelelő cselekvésre. Ezt a Legfelsőbb Bíróság az óvással megtámadott ítéletében a terhelt beszámíthatósága vonatkozásában a tényállás megállapításának alapjául elfogadta. Ez a mérlegelés eredménye, ekként törvényességi óvással sikerrel nem támadható. A patológiás részegség gyakrabban előforduló ismérvei között szerepel ugyan a viszonylag kisebb mennyiségű alkoholfogyasztás, a kóros részegség fennállását azonban nem zárja ki, hogy a terhelt a cselekményét megelőzően nagyobb mennyiségű bort fogyasztott. Ennek megállapítása ugyanis nem szükségképpen feltételezi, hogy a kóros részegség kivétel nélkül valamennyi, gyakrabban előforduló ismérve az adott esetben együttesen fennálljon. Mindezekre tekintettel, s a Legfelsőbb Bíróságnak a XXVIII. számú büntető elvi döntésében foglaltakkal összhangban, törvénysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a terhelt kóros ittassága következtében a cselekmény elkövetésekor beszámítási képességgel nem rendelkezett, s ennek alapján a terheltet az emberölés kísérlete, a súlyos testi sértés kísérlete, valamint a könnyű testi sértés miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból felmentette. Mindenben helytálló indokok alapján mellőzte a terhelt kényszergyógykezelésének az elrendelését is. (Legf. Bír. B. törv. Eln. Tan. 747/1969. sz.) (6249.) 4668. Vélt jogos védelem tényleges fennállása esetén a tévedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6188.) Részletesen: Btk. 24. §-nál. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűntettért való felelősség 22. § 4669. Az önhibából ittas állapotba kerülő bűnelkövető cselekményét az objektív tények, nem pedig a logikailag indokolhatatlan magatartás alapján kell minősíteni. A megyei bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. A vádlott és társa 1967. augusztus 21-én erősen italos állapotban haladtak kerékpárral hazafelé. Űtjuk a helybeli tsz burgonyaföldje mellett vezetett, ahol a 62 éves sértett éjjeliőr szolgálatot teljesített. Amikor a sötétben a vádlottak a föld melletti úton hajtottak, elöl haladt a fiatalkorú, mögötte pedig — valamivel távolabb — vádlott-társa. A sér37