Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

alapja a terhelt agyi károsítottsága, érzékszervi fogyatékossága, a cselekményt megelőző érzelmi feszültsége, melyek együttvéve a vádlottnál quantitativ és qualitativ alkoholintoleranciát hoztak létre. A vádlott cselekményét tehát patológiás részegség okozta, tudatzavart állapotában követte el, s ezért cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésére és ennek megfelelő magatartásra képtelen volt. A fentiekben kiegészített tényállás alapján a vádlott bűnössége nem állapítható meg, mivel a Btk. 21. §-ának (1) bekezdése szerint: nem büntethető az az elkövető, aki cselekményét olyan tudatzavarban követte el, amely őt képtelenné tette cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére, illetve arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A Legfelsőbb Bíróság ezért a kifejtett indokok alapján a vádlottat az emberölés kísérletének vádja alól a Be. 226. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felmentette. (Legf. Bír. III. 990/1968. sz.) (6220.) 4667. A patológiás részegségnek gyakori, de nem kizárólagos ismérve a viszonylag kisebb mérvű alkoholfogyasztás. A megyei bíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki emberölés kísérletében és könnyű testi sértésben. Ezért halmazati büntetésül 2 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre, továbbá a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Kötelezte, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse magát alá, amit a szabadságvesztés tartama alatt kell foganatosítani. A bűnösség alapjául szolgált ítéleti tényállás lényege a következő. A terheltet, aki 1939. évben született, 1957 októberében kerékpárbaleset ért. Eszméletlen állapotban szállították kórházba, s több napon át ilyen állapotban volt. A vizsgálat koponyasérülést és agyzúzódást állapított meg, ami légzésbénulást idézett elő. Légcsőmetszésre és újraélesztésre került sor. A kórházból 24 napi ápolás után gyógyultan távozott. A baleset következtében a terheltnek tartózkodnia kellett a szeszes ital fogyasztásától. Ezt a tilalmat fél évig betartotta, majd fokozatosan kisebb-nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. A terhelt 1964-ben kötött házasságot. Feleségéről tudta, hogy korábban házasságon kívül három gyermeke született a községben határőrszolgálatot teljesítő katonáktól. Emiatt haragudott a katonákra, mivel egyikük sem vette feleségül gyermeke anyját. A terhelt a bűncselekmény elkövetése napján is fogyasztott italt, majd az esti órákban egy ismerőse lakásán megivott egy liter bort. Ezután hazament, majd szomszédja udvarába tért be, ahol három határőr katona — a jelen ügy sértettjei — borozgattak és énekeltek. A terhelt együtt ivott a katonákkal, s közösen mintegy három liter bort fogyasztottak el. Ezután 21 óra 30 perckor a katonák eltávoztak azzal, hogy szolgálati helyükre mennek, és a terhelt is velük tartott. Az utcán elöl a terhelt és L. M. sértett haladt. Amikor a terhelt háza elé értek, ez elindult annak bejárati ajtaja felé. A terheltben ekkor felötlött a katonákkal szemben táplált ellenszenve, és az elfogyasztott ital hatására, valamint tűrőképességének csökkent voltára is figyelemmel, képtelen volt a katonák közt különbig * 35