Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

A tényállást alapul véve, mindkét terhelt vonatkozásában önálló tettes­ség jött létre. Törvénysértő a járásbíróság ítélete O. Gy.-nét érintően a büntetést kiszabó részében is. O. Gy.-né büntetlen előéletű, a cselekmény elkövetését őszintén, a bűnösség elismerésére is kiterjedően beismerte, 5 kiskorú gyermeke van. Ilyen bűnösségi körülmények mellett pedig a vele szemben ki­szabott 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztés aránytalanul súlyos, a sza­badságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére figyelemmel pedig a közügyektől eltiltás kiszabása törvénysértő. Végül tévedett a járásbíróság akkor is, amikor az 1 évet meghaladó szabadságvesztést a Btk. 70. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelke­zés ellenére nem 5, hanem 3 évi próbaidőre függesztette fel. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az alapos törvényességi óvás folytán, a fentebb kiemelt törvénysértések megállapítása mellett, a járásbíróság ítéletének érintett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és O. Gy.-né terheltnek a társtettesi minőségben elkövetett hamis vádként értékelt cselekményét 2 rb tettesi minőségben elkövetett hamis vádnak minő­sítette. A Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság által egyébként helyesen észlelt bűnösségi körülményekre figyelemmel — a büntetés céljának szem előtt tartásával — O. Gy.-né terheltet a terhére megállapított bűntettek miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A terhelt eddigi előélete, továbbá az a tény, hogy cselekményét őszin­tén megbánta, reményt nyújt arra, hogy vele szemben a büntetés célja végrehajtás alá nem kerülő szabadságvesztéssel is elérhető. Ezért a Legfelsőbb Bíróság — különös figyelemmel arra is, hogy férje elítélése folytán az 5 kiskorú gyermek eltartása és gondozása egyedül reá hárul — a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát egy éven alul határozta meg és annak végrehajtását a Btk. 70. §-ának (1) és (3) be­kezdése alapján 3 évi próbaidőre felfüggesztette. (Legf. Bír. B. törv. III. 129/1969. sz.) (6153.) 4642. Közvetett tettesség esetében a „közvetlen tettes"-nek nem ta­núként, hanem elkövetőként való kihallgatása törvénysértő. (5705.) Részletesen: Be. 65. §-nál. 4643. Emberölésnél a társtettesi, illetve bűnsegédi minőségben való elkövetés elhatárolása. (5977.) Részletesen: Btk. 253. §-nál. 4644. Bűnszövetség keretén belül elkövetett bűntetteknél is mellőz­hetetlen a tettesi és részesi (felbújtói, bűnsegédi) tevékenység elhatáro­lása. Ha az elkövető felbujtója, de egyben tettese is a bűncselekmény­nek, a bűnösséget tettesi minőségben kell megállapítani. (6012.) Részle­tesen: Btk. 239. §-nál. 4645. JVe?n bűnsegéde, hanem tettese a devizagazdálkodást sértő bűn­tettnek, aki belföldinek azzal a rendeltetéssel ad át belföldi fizetőesz­közt, hogy azt külföldi részére áru ellenértékeként fizesse ki. (6218.) Részletesen: Btk. 247. §-nál. 27

Next

/
Thumbnails
Contents