Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

14. § 4646. A bűntett megvalósulása után az elkövetőnek a felelősség elhárítására irányuló tevékenysége bűnpártolásra felbújtásként nem értékelhető. (5725.) Részletesen: Btk. 184. §-nál. 4647. Többek által azonos alkalommal elkövetett erőszakos nemi közösüléshez nyújtott bűnsegély. (5851.) Részletesen: Btk. 276. §-nál. 4648. Emberölésnél a társtettesi, illetve bűnsegédi minőségben való elkövetés elhatárolása. (5977.) Részletesen: Btk. 25'3. §-nál. 4649. Bűnszövetségben való elkövetés megállapítása esetében is alkalmazni kell a Btk.-nak a tettességre és a részességre vonatkozó rendelkezéseit, s ha az elkövető szerepe a különböző részcselekmények véghezvitele során változik, e változásokhoz képest valamennyi elkövetői formát meg kell jelölni a minősítésben. (5978.) Részletesen: Btk. 114. §-nál. 4650. Bűnszövetség keretén belül elkövetett bűntetteknél is mellőzhetetlen a tettesi és részesi (felbujtói, bűnsegédi) tevékenység elhatárolása. Ha az elkövető felbujtója és egyben tettese is a bűncselekménynek, bűnösségét tettesi minőségben kell megállapítani. (6012.) Részletesen: Btk. 239. §-nál. 4651. Nem bűnsegéde, hanem tettese a devizagazdálkodást sértő bűntettnek, aki belföldinek azzal a rendeltetéssel ad át belföldi fizetőeszközt, hogy azt külföldi részére áru ellenértékeként fizesse ki. (6218.) Részletesen: Btk. 247. §-nál. 4652. Hamis tanúzásra rábírás csak eredménytelen felbujtás esetén állapítható meg. — A hamis tanúzásra való rábírás elhatárolása a hamis tanúzásra való felbujtástól. (6255.) Részletesen: Btk. 182. §-nál. 15. § 4653. A részessel szemben súlyosabb minősítést eredményező körülmény a tettesre is kihat, ha ez arról az elkövetéskor tudott. A bűnsegédnek minősülő J. Zs.-né bűntettsége folytán vált visszaesővé a tettesi cselekményt elkövető büntetlen előéletű T. B.-né vádlott is. A védelem a súlyosabb minősítést azzal érvelve kifogásolta, hogy a visszaeső bűnsegéd bűntetettségét a büntetlen előéletű tettessel nem lehet megosztani, mert csupán a tettes személyében fennálló körülmény hat ki a másik elkövetőre. A védelmi érvelés téves, mert a Btk. 12. §-ában foglaltak szerint a részesek is elkövetőnek számítanak, márpedig a Btk. 15. §-a értelmében több elkövető esetében az a körülmény, amelynél fogva valamelyikükre 28