Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)
március 23-án a törvény erejénél fogva mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Nyilvánvaló ugyanis — figyelemmel a Btké. alább még érintendő 10. §-ának (1) bekezdésére —, hogy az 1962. november 1-én vagyis a Btk. hatálybalépése után bekövetkezett jogerős elítéléshez nem fűződhetnek olyan joghatások, amelyek a már hatályukat vesztett korábbi jogszabályokhoz tapadnak. Minthogy pedig a Btké. 10. §-ának (2) bekezdése értelmében a Btk. hatálybalépése előtt már beállott mentesítés hatálya változatlan marad — az a körülmény, hogy az új törvény (tehát a Btk. és a Btké.) tükrében a mentesítés be- vagy be nem állása másként alakulna — teljesen figyelmen kívül marad. Más szavakkal: nem lehet újból vizsgálat tárgyává tenni az új jogszabályok alkalmazásával azt a kérdést, hogy vajon a kegyelmi elhatározással korábban felfüggesztett szabadságvesztést a mentesítés beállta szempontjából továbbra is felfüggesztett vagy a Btké. 26. §-ához képest végrehajtandó szabadságvesztésnek kell-e tekinteni. Ezt a kérdést és a felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő mentesítést is a korábbi, vagyis a mentesítés beálltakor hatályos jogszabályok alkalmazási körén belül a Btké. 10. §-ának (2) bekezdése eldöntötte. Más a helyzet ama tények vonatkozásában, amelyek a Btk. hatálybalépése után keletkeztek, és amelyekhez a Btk. rendelkezései szerint a már beállott mentesítés hatályvesztése fűződhet. Maga a törvény, a Btké. 10. §-ának (1) bekezdése rendeli, hogy a Btknak a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezései közül a Btk. 78—84. és 102. §-ában foglalt rendelkezéseket a hatálybalépése előtt meghozott büntető ítéletek tekintetében is alkalmazni kell. Minthogy a terheltet a próbaidő alatt elkövetett bűntett miatt a mentesítés beállta után, 1962. november 1-én a 2. alatti ügyben jogerősen szabadságvesztésre ítélték, meg kell vizsgálni, hogy ehhez a tényhez a Btk. a mentesítés hatályvesztése tekintetében milyen joghatásokat fűz. A Btk. 80. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a törvény erejénél fogva áll be a mentesítés hatálya szabadságvesztés esetében, ha végrehajtását felfüggesztették és a próbaidő a büntetés végrehajtásának elrendelése nélkül ért véget, a próbaidő leteltének napján. Ugyanezen § (3) bekezdése szerint pedig a jelzett esetben a beállott mentesítés hatályát veszti, ha a büntetést, amelynek végrehajtását felfüggesztették, utóbb végre kell hajtani. Minthogy azonban a fentiek szerint a 2. alatt ismertetett ügyben a bíróságok elmulasztották az 1. alatti ügyben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését, és minthogy ilyképp ezt az utóbbi szabadságvesztést nemcsak hogy nem kell, de már nem is lehet végrehajtani, nyilvánvaló, hogy a Btk. hatálybalépése előtt a fent kifejtettek szerint már beállott mentesítés a Btk. hatálybalépése után történt jogerős elítélés ellenére sem vesztette hatályát. A Btk. 39. §-a szempontjából az 1. alatti elítélés tehát figyelmen kívül marad, és ilyképp két megelőző, szabadságvesztést megállapító elítélés 205