Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

bekövetkezésének lehetősége reálisan fennállott, és az csak a konkrét eset nem tipikus körülményei folytán maradt el. Minthogy tehát a befejezett bűntettek esetében általában csak a megvalósított tényeket lehet értékelni, ezek alapján meg kell állapítani, hogy csak a szabálysértési értékhatáron belüli lopások valósultak meg, az értékhatáron felüli lopás kísérlete nem állapítható meg. Ezért a minősítő körülményekre tekintettel a vádlott cselekményeit is 2 rb., az 1966. évi 16. sz. tvr. 38. §-a szerinti lopással elkövetett tulajdon elleni bűntettnek kellett minősíteni. (Pécsi Megyei Bíróság Bf. L 269/1969. sz.) (6217.) 4624. Az ölési cselekmény megkezdése, mihelyt a tettes a halál előidézésére alkalmas tevékenységét az eredményre is kiterjedő szándékkal fejti ki. Az eredmény objektív elháríthatósága csak a kísérletnek a befejezéstől való távoli voltában nyerhet értékelést. A cselekmény elkövetésekor 18 éves vádlott rendkívül zaklatott családi légkörben nevelkedett. A szülők között a veszekedések napirenden voltak, a családi élet megromlásáért egymást okolták. A vándoriparos apa, a sértett, rendszeresen és mértéktelenül italozott. Ittas állapotában brutális magatartást tanúsított, nem egy esetben a család éjnek idején is menekülésre kényszerült. A sértett a vádlott anyját több esetben bántalmazta, megtette ezt akkor is, amikor az anya súlyos tüdőműtéten esett át. A vádlott munkába való elhelyezkedése miatt 1968 januárjában a szülők között a nézeteltérés tovább fokozódott, s a sértett — mert nem az ő kívánsága teljesült — ezt követően a háztartás költségeihez nem járult hozzá. A vádlott az anyja kérésére a munkaviszonyát megszüntette, teljesítette apja kívánságát, ismét az apjával járt dolgozni. Augusztus elején a vádlott anyja öngyilkosságot kísérelt meg, kórházba is szállították. Felgyógyulása után egy másik községben lakó gyermeke vitte magával. Október 8-án hazajött, hogy kijelentkezzék. Ez alkalommal a vádlott akadályozta meg, hogy az ittas sértett az anyját bántalmazza. A sértett akkor kijelentette, hogy a vádlott nem tőle származik, és több mint egy héten át a lakásból kizárta. Október 18-án a vádlott tért ittasan haza, emiatt a sértett megdorgálta. Másnap reggel a sértett arra kérte a vádlottat, hogy menjen vele dolgozni, a vádlott azonban — apjának korábbi kijelentéseire is figyelemmel — ezt megtagadta. A sértett emiatt a vádlottat újból kizárta a lakásból. A vádlott a sógora tanácsára a rendőrséghez fordult, ott azonban nem kapott segítséget, s így az éjszakát ismét a sógoránál töltötte. Október 20-án a vádlott megjelent apjánál, az apja azonban többszöri kérése ellenére sem engedte be, sőt harmad ízben akkorát lökött rajta, hogy ennek eredményeként egyensúlyát vesztve a földre zuhant. A vádlott az apja korábbi és mostani magatartása miatt tudatbeszűkülést eredményező indulati állapotba került. Ennek hatása alatt lerohant a pincébe, ott megtöltött egy literes üveget benzinnel, majd a pincéből feljőve, azt a lakás ajtaja alá öntötte és meggyújtotta. A lángok 2 méter magasságig értek, a tűz belakapott az ajtótól 1 méter távolságra levő heverő lábába, és a rajta levő lepedőbe. A sértett a 2 17