Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

ről bejelentett fellebbezéseket alaptalanoknak találta, ezért azokat a Be. 261. §-ának (1) bekezdése értelmében elutasította. (Legf. Bír. Bf. IV. 715/1968. sz.) (5880.) 4855. Az elsőfokon kiszabott büntetés „jelentéktelen mérvű megváltoztatásának" értelmezése összbüntetésbe foglalása esetén. (5640.) Részletesen: Be. 258. §-nál. 4856. Az összbüntetés végrehajtási módját szándékos és gondatlan bűntettért történt elítélések esetén is a legsúlyosabb fokozatban kell megállapítani. (5983.) Részletesen: Btk. 38. §-nál. 4857. Összbüntetésbe foglalásnak a másodfokú bíróság részéről való megtagadása nem azonos a büntetés súly osztásával, s így nem esik a súlyosítási tilalom alá. (6083.) Részletesen: Be. 264. §-nál. 73. § 4858. Összbüntetés mértéke, ha a szabadságvesztés folyamatos töltése valamely okból megszakad. 1. A terheltet a b.-i járásbíróság közös munkahelyen dolgozó személysérelmére, visszaesőként és zárfeltörés útján elkövetett lopás miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és a közügyek gyakorlásától 2 évi időtartamra eltiltotta. A terheltet a szabadságvesztésből, annak háromnegyed részének a letöltése után, 1966. február 27-én feltételes szabadságra bocsátották. A le nem töltött büntetése 2 hó és 15 nap volt. 2. A feltételes szabadság alatt a terhelt újabb lopást követett el. Ezért ugyancsak a b.-i járásbíróság 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztéssel sújtotta, és a közügyek gyakorlásától 2 évre eltiltotta. A feltételes szabadságot megszüntette. A feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből pedig — a Btk. 39. §-a (3) bekezdése c) pontjának első fordulata alapján — kizárta. 3. Az 1. és 2. pont alatti ítéletekkel kiszabott szabadságvesztéseket a járásbíróság összbüntetésbe foglalta, és ennek mértékét 1 évi és 10 hónapi, szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésben állapította meg. Egyidejűleg a terheltet a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárta. A törvényességi óvás szerint az ítéletnek az összbüntetés mértékét megállapító része törvénysértő. A törvényességi óvás alapos. Az összbüntetés jogintézményének az a célja, hogy kiküszöbölje azt a hátrányt, amely a terheltet több szabadságvesztésnek egyfolytában való töltése következtében éri. Erre tekintettel töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy amikor a szabadságvesztés folyamatos töltése valamilyen okból megszakad, és az ilyen szabadságvesztést kell egy másik szabadságvesztéssel összbüntetésbe foglalni, úgy az elengedés mérve nem a szabadságvesztés tartamához, hanem csak a megszakítás miatt még fennmaradó le nem töltött szabadságvesztéshez igazodik. 195