Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

Az összbüntetés 72. § 4852. Korábban már összbüntetésbe foglalt büntetéseknek újabb büntetéssel való összbüntetésbe foglalása. 1. A d.-i járásbíróság 1964. december 28. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet az 1964. szeptember 20. napján elkövetett súlyos testi sértés miatt 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. 2. A kerületi bíróság ugyanőt 1966. november 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével az 1966. június 29. napján foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt 7 hónapi javító-nevelő munkára ítélte 15%-os bércsökkentés mellett. A javító-nevelő munkából 6 hónapot és 7 napot letöltött, 23 nap maradt kitöltetlen. 3. A t.-i járásbíróság, illetve a k.-i megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1967. április 21. napján hozott ítéletével a terheltet az 1966. december 24. napján visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Egyúttal elrendelte az 1. alatti ítélettel kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. Kimondotta, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, és a terhelt a szabadságvesztés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. 4. A t.i- járásbíróság, illetve a k.-i megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1967. július 29. napján hozott jogerős ítéletével az 1. és 3. alatti ügyekben kiszabott szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta. Összbüntetésként 9 hónapi szabadságvesztést állapított meg azzal, hogy azt börtönben kell végrehajtani, és a terhelt a büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. 5. Végül a t.-i járásbíróság az 1967. augusztus 8. napján jogerőre emelkedett ítéletével a 4. alatti összebüntetési ítéletben kiszabott büntetéseket és a 2. alatti ítélettel kiszabott javító-nevelő munkából le nem töltött 23 napot összbüntetésbe foglalta. Az ítéletben a 23 napi javítónevelő munkát 11 napi szabadságvesztésre változtatta, összbüntetésként a terheltet 9 hónapi szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a büntetése háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra, és a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. Az 5. alatti ítéletnek az összbüntetés mértékét megállapító rendelkezése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A törvény helyes értelme szerint: ha több büntetés közül egyeseket korábban már összbüntetésbe foglaltak, egyfelől ennek az összbüntetésnek egy újabb büntetéssel való összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetés nem érheti el a korábbi összbüntetés és az újabban kiszabott büntetés együttes tartamát — másfelől azonban az újabb összbüntetésnek a korábbi összbüntetés mértékét meg kell haladnia, még abban az esetben is, ha az újabb összbüntetésbe foglalás során az alapítéletekre kell visszatérni. A t.-i járásbíróság a korábban kiszabott — 4. alatti — 9 havi összbüntetést és a 11 napi szabadságvesztésre átváltoztatott 23 napi javítónevelő munkát foglalta összbüntetésbe. Az újabb összbüntetési ítélet191