Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

ben a szabadságvesztés mértékét a korábbi összbüntetéssel, vagyis 9 hónapi szabadságvesztéssel azonos mértékben állapította meg. A szabadságvesztésnek ilyen mértékben történt megállapítása az előzőekben kifejtettekre tekintettel törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Be. 282. §-ának (1) és (4) bekezdése értelmében megállapította, hogy a t.-i járásbíróság 5. alatti ítéletének a büntetést kiszabó része törvénysértő, az ítéletet ebben a részében hatályon kívül helyezte, és a terheltet összbüntetésül 9 hónapi és 6 napi szabadságvesztésre ítélte. (Legf. Bír. B. törv. II. 1132/1967. sz.) (5615.) 4853. Átváltoztatás folytán a pénzfőbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést nem lehet összbüntetésbe foglalni. Még olyan esetben sincs erre lehetőség, amikor ez a büntetés több szabadságvesztés közé ékelődik, és ezáltal a folyamatos végrehajtás emiatt nem szakad meg [74. § (2) bek.]. 1. Az elsőfokú bíróság 1967. június 23. napján kelt ítéletével a terheltet lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett miatt 300 Ft pénzbüntetésre ítélte. A másodfokú bíróság — 1968. január 31. napján kelt ítéletével — az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terheltet 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani. 2. Ugyancsak a fenti bíróság 1968. május 16. napján kelt ítéletével a terheltet 2 rb. lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett miatt halmazati büntetésül 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani. Az ítélet fellebbezés hiányában nyomban jogerőre emelkedett. 3. Ugyanaz az elsőfokú bíróság 1968. május 16. napján kelt ítéletével az 1. és 2. alatt megjelölt ítéletekkel kiszabott szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta, és a terheltet összbüntetésül 4 hónapi és 10 napi szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani, egyben megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet fellebbezés hiányában nyomban jogerőre emelkedett. A 3. alatti ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 72. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint összbüntetésbe csak olyan büntetések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre. Az ügy irataiból megállapíthatóan, a terhelt az 1. alatti ítélettel kiszabott büntetése kiállása napjától 1968. május 6. napjától május 22. napjáig egy, a fentiek közt nem szereplő ítélettel kiszabott 400 Ft pénzbüntetés átváltoztatása folytán ennek helyébe lépő szabadságvesztést töltötte. Viszont — a Btk. 74. §-ának (2) bekezdése értelmében — az átváltoztatás folytán a pénzfőbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést nem lehet összbüntetésbe foglalni. Még olyan esetben sincs erre lehetőség, amikor ez a büntetés a több szabadságvesztés közé ékelődik, és ezáltal a folyamatos végrehajtás emiatt nem szakad meg. A terhelt az 1. alatti ítéletben kiszabott 2 hónapi szabadságvesztését 1968. március 6. napjától 1968. május 6. napjáig kitöltötte. Téves tehát a 192