Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

kérdésekben együttműködés tárgyában Budapesten 1963. június 13. napján aláírt, az 1964. évi 18. sz. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés 46. cikkének 1. pontja ugyanis akként rendelkezik, hogy ,,a tiltott határátlépés bűncselekményét elkövető személyeket legkésőbb az elfogatásuktól számított hét napon belül át kell adni annak a Félnek, amelynek területéről jöttek". A 46. cikk 3. pontja szerint pedig „a Szerződő Felek nem tagadhatják meg azon személyek átvételét, akik saját állampolgáraik". (MK 48. sz.) Az említett nemzetközi szerződés most kiemelt rendelkezéseiből pedig értelemszerűen következik, hogy a román állampolgár által Romániából Magyarországra az országhatár engedély nélküli átlépésével megvalósított tiltott határátlépés elbírálására a magyar bíróságnak nincs hatásköre. A nemzetközi szerződés 46. cikkének 2. pontja értelmében csak az esetben lehetne megtagadni a terheltnek a Román Szocialista Köztársaság részére való átadását, ha tiltott határátlépés bűntettén kívül Magyarország területén, ahová átlépett, más bűntettet vagy szabálysértést is elkövetett volna. A folyamatban levő ügyben nem volt ilyenről szó, a vád kizárólag tiltott határátlépés volt. A járásbíróság tehát törvényt sértett, amikor a tiltott határátlépést elkövető román állampolgár terhelt ügyében eljárt ahelyett, hogy a terheltnek a Román Szocialista Köztársaság részére való átadásáról rendelkezett volna. A Legfelsőbb Bíróság ezért az ítéletet hatályon kívül helyezte, a büntető eljárást megszüntette, és a terheltet a Belügyminisztérium Határőrség Országos Főparancsnoksága útján a Román Szocialista Köztársaságnak átadni rendelte. (Legf. Bír. B. törv. II. 852/1968. sz.) (5944.) 4621. Nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett, a devizagazdálkodást sértő bűntett esetében a magyar törvény alkalmazásának kérdése. (5815.) Részletesen: Btk. 5. §-nál. 5. § 4622. Nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett, a devizagazdálkodást sértő bűntett esetében a magyar törvény alkalmazásának kérdése. Az elsőfokú bíróság a vádlottat devizagazdálkodást sértő, jelentős értékkel kapcsolatban folytatólagosan elkövetett bűntett miatt 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és a Magyar Népköztársaság területéről kiutasította. Kötelezte továbbá 100 000 Ft elkobzás alá eső érték megfizetésére. A védő fellebbezésében a Btk. 5. §-ának a) és b) pontjára figyelemmel vitatta a védence büntethetőségét, mert álláspontja szerint az 1950. évi 30. számú tvr. (Devizakódex) 16. §-ának (2) bekezdése nincs hatályban; további érvelése szerint pedig a vádlott bűnössége még az esetben sem állapítható meg, ha a magyar büntetőtörvény vele szemben alkalmazható.