Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

4617. Az emberölést akkor is visszaesőként elkövetettnek kell minő­síteni, ha a vádlottat a Btk. hatálybalépése előtt gyermekölés miatt ítél­ték el szabadságvesztésre. (5758.) Részletesen: Btk. 253. §-nál. 4618. I. Az értékre tekintettel szabálysértést megvalósító lopási cse­lekmény a jogtalan behatolás folytán csak akkor minősül bűntettként, ha a jogtalan behatolás helyiségbe történt. II. Ha a szabálysértések értékbefoglalás útján minősülnek bűntetté, annyi rendbeli kisebb súlyú bűntett valósul meg, amennyi az 500 Ft-ot meg nem haladó kárt okozó cselekmények száma. (6104.) Részletesen: Btk. 296. §-nál. 4619. Orgazdasággal elkövetett tulajdon elleni bűntett eseteinek el­határolása. (6105.) Részletesen: 1966. évi 16. sz. tvr. 39. §-nál. A büntető törvény területi és személyi hatálya 4. § 4620. A külföldi által belföldön elkövetett bűntettre nem lehet a ma­gyar törvényt alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelke­zik. A járásbíróság a román állampolgárságú terheltet a tiltott határát­lépés vádja alól a Be. 226. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján bün­tethetőséget kizáró okból jogerősen felmentette. Egyúttal a Btk. 61. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelte a terhelt kényszergyógykeze­lését. Az eljárt bíróság ítéletének indokaiban megállapította, hogy a terhelt Romániából az országhatár engedély nélküli átlépésével Magyarország területére jutott. A vádbeli bűntettet e cselekményével elkövette. A meghallgatott elmeorvosszakértők véleménye szerint azonban a terhelt elmebeteg, hasadásos elmezavarban szenved. E betegsége folytán kép­telen akaratának megfelelő magatartás tanúsítására és cselekménye tár­sadalmi veszélyességének felismerésére. Hajlamos további bűncselek­mények elkövetésére. A járásbíróság ezekre a tényekre alapította fel­mentő ítéletét és a terhelt kényszergyógykezelésének az elrendelését. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A terhelt a járásbírósági tárgyaláson kérte, hogy a bíróság intézke­dés végett adja át őt a román hatóságoknak. A bíróság az ítéletének indokaiban kifejtettek szerint ennek a kére­lemnek azért nem adott helyt, és azért járt el román állampolgár ügyében, mert a Btk. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűntett tekintetében. Az elbírált ügyben és az adott körülmények között azonban a Btk. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános szabály alkalmazá­sának nem volt helye. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Szocialista Köztár­saság kormánya között a magyar—román államhatár rendje és határ­13

Next

/
Thumbnails
Contents