Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

meghozatala után bekövetkezett jogszabályváltozás ekként nem jöhet figyelembe. II. Más a helyzet a Btk. 3. §-a (2) bekezdésének az alkalmazása kérdésében, ha az ügy új érdemi elbírálására kerül sor a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése folytán. A Be. 274. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság, amennyiben a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást elrendeli, és az ügyet az elsőfokon eljárt bírósághoz érdemi tárgyalásra utalja. A 276. § (1) bekezdése szerint pedig, ha a bíróság az érdemi tárgyalás eredményéhez képest azt állapítja meg, hogy a perújítás sikerre vezetett, az alapügyben hozott jogerős ítéletet egészben vagy megfelelő részében hatályon kívül helyezi, és új ítéletet hoz. A hatályon kívül helyezés folytán a jogerőhatás — mint az újabb elbírálás eljárásjogi akadálya — elhárult. Az érdemi tárgyalás eredményéhez képest új ítélet hozatala már nem más, mint — a perújítás keretei között — az ügy „elbírálása". Ennek során a perújítás tárgyában eljáró bíróság a Be. 270. §-a (1) bekezdésének 1., 2. pontja esetén teljesen új ítéletet hoz, míg a — gyakorlatban leginkább előforduló — 4. pontjában megjelölt perújítási okokkal kapcsolatosan új tényeket, illetve új bizonyítékokat mérlegel, és ennek alapján tényállást állapít meg. Ez pedig az alapügyben megállapítotthoz viszonyítva olyan új vagy legalábbis módosított, illetve kiegészített tényállás, amely elbírálásra eddig nem került. Amennyiben tehát a perújítás sikerre vezetett, a bíróság ennek folytán új ítéletet hoz, az ügyet a perújítás folytán változott tényállás alapján elbírálja. Következésképpen a Btk. 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest az új büntető törvényt alkalmazza, amenynyiben e szerint a cselekmény már nem bűntett, vagy enyhébb elbírálás alá esik. III. Hasonló a helyzet, ha a Legfelsőbb Bíróság a Be. 282. §-ának (2) vagy (4) bekezdése értelmében a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárásra küldi vissza az ügyet. Ez lényegesen más, mint amikor a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás elbírálása során maga hoz érdemi határozatot. A törvénysértés orvoslását követő eljárás ugyanis már olyan új eljárás, amely kívül esik a törvényességi óvási eljárás keretén: magának az ügynek — nem pedig a határozat törvényességének — az elbírálása. Azt, hogy a törvényességi óvás elbírálása az e tárgyban hozott határozattal befejezést nyert, a 311. számú büntető kollégiumi állásfoglalás már kimondta (BJD 1656.). Mindebből következik, hogy a törvényességi óvás folytán történt hatályon kívül helyezést követő új eljárásban a Btk. 3. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának helye van. A kifejtettek összhangban állanak azzal, hogy ,,az új törvényt a társadalom védelmére alkalmasabbnak kell tartani mint a korábbit; ha tehát az új törvény a büntetőjogi védelmet valamely büntetőjogilag eddig védett érdektől megvonja: ez annak a jele, hogy az illető érdek büntetés alkalmazását már nem teszi szükségessé" [Btk. 3. § (2) bekezdéséhez fűzött Min. Ind.]. 12