Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

59. § 4754. Közkegyelem folytán feltételesen elengedett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni a várakozási időn belül elkövetett bűntett miatt, ha a szabadságvesztés végrehajtása elévült. (5948.) Részletesen: Btk. 58. §-nál. II. Cím Az intézkedések A figyelmeztetés 60. § 4755. Többszörös visszaesővel szemben a figyelmeztetés alkalmazása törvénysértő. A terhelt az egyik szövetkezeti italboltban különféle italokat és ételeket rendelt, s azokat a társaságával elfogyasztotta. A terhelt ígéretet tett az italboltvezetőnek, hogy a szórakozás befejezése után a számláját kiegyenlíti. Az italboltvezető ennek reményében szolgálta ki a terheltet, aki ígérete ellenére a 231,40 Ft számla kiegyenlítése nélkül távozott az italboltból. Tartozását a járásbíróság határozata meghozatalának napjáig sem egyenlítette ki. A járásbíróság a terhelttel szemben a visszaesőként elkövetett társadalmi tulajdont károsító csalás miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és a terheltet figyelmeztetésben részesítette (Btk. 60. §). A terheltet a cselekménye elkövetését megelőzően különböző, köztük vagyon elleni bűntett miatt is többször elítélték, így legutóbb 1965. évben visszaesőként és bűnszövetségben, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás és egyéb bűntettek miatt 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre. A járásbíróság végzésében megállapította, hogy a terheltnek a tényállásban foglalt tevékenysége megvalósítja a Btk. 293. §-a alá eső, a 295. § (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő visszaesőként elkövetett társadalmi tulajdont károsító csalás törvényi tényállását. A járásbíróság azonban arra figyelemmel, hogy az okozott kár csekély összegű, valamint a terhelt tartozásának megfizetésére komoly ígéretet tett, őt — az eljárásnak a Be. 221. §-a (2) bekezdésének d) pontjára utalással történt megszüntetése mellett — a Btk. 60. §-a alapján figyelmeztetésben részesítette. A Legfelsőbb Bíróság a végzés ellen emelt törvényességi óvást alaposnak találta. A figyelmeztetés mint intézkedés alkalmazásának alapvető előfeltétele, hogy a cselekmény és az elkövető személye egyaránt olyan csekély fokban legyen veszélyes a társadalomra — akár az elkövetéskor, akár a cselekmény elbírálásakor —, hogy erre figyelemmel a legenyhébb büntetés kiszabása is szükségtelennek mutatkozzék. Elvileg a Btk. 60. §-ában foglalt figyelmeztetés alkalmazása a törvény szerinti visszaesővel szemben sem kizárt, ha egyébként olyan kedvezők a személyi körülményei, valamint az életvitele, és a cselekménye — az 120