Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

madik és oly erős ütést mért, amitől a sértett halála elháríthatatlanul bekövetkezett. A megállapított méretű balta fokával megfelelő erővel a fejre mért ütések alkalmasak az emberi élet kioltására. Ezzel a vádlott is tisztában volt. Maga adta elő: számolt azzal, hogy a leütés következtében a sértett meg fog halni. Amikor ennek tudatában a vádlott a bántalmazásnak ezt a módját — a sértettnek baltával a fejére mért ütésekkel való leütését — határozta el, előre látta, hogy e magatartása a sértett halálát eredményezheti. Cselekményének a társadalomra veszélyes következményével szemben közömbös maradt; abba belenyugodott. A vádlott szándéka tehát akkor, amikor a sértettnek baltával való leütését elhatározta — legalábbis eshetőlegesen — a sértett megölésére irányult. A vádlott cselekményét a részletekre is kiterjedően kitervelte. Terve sikeres végrehajtása esetén a felfedezéstől sem kellett tartania; a tervezéskor tehát még nem törekedett a sértett megölésére, de belenyugodott abba, hogy erőszakos cselekménye annak halálát okozhatja. Minthogy pedig a Btk. 253. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint az emberölés minősített esetét az valósítja meg, aki a bűntettet — többek között — előre kitervelt módon hajtja végre, s minthogy e minősítésnek alapja az elkövető személyében fennálló az a nagyobb társadalomra veszélyességi fok, amely abban is megnyilvánul, hogy az elkövető cselekménye végrehajtásához annak ellenére ragaszkodik, hogy a kiterveléssel járó hosszabb-rövidebb idő alatt tudatában a sértett halálának a gondolata is él: az ítélkezési gyakorlat az egyenes és az eshetőleges szándék elhatárolásának a cselekmény minősítése és büntethetősége szempontjából nem tulajdonít jelentőséget; azt a bűnösségi körülmények között, a büntetés kiszabásánál veszi figyelembe. A súlyosabb minősítés megállapítása szempontjából tehát az adott esetben is közömbös a védelmi érvelésben hangoztatott az a körülmény, hogy a vádlott ölésre irányuló egyenes szándéka legkorábban csak az első két ütés leadása után, a harmadik ütést megelőzően keletkezett. Az előre kiterveltségnek a Legfelsőbb Bíróság 4. számú irányelvében rögzített ismérveire és arra figyelemmel, hogy ezek az ismérvek a vádlott cselekményénél is felismerhetők — az elkövetés végleges elhatározásában, a véghezvitel mikéntjének átgondolásában, az elkövetést megelőző tervszerű és céltudatos magatartásában és a végrehajtásban is: a vádlott cselekménye a Btk. 253. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontjának második fordulata szerint minősülő, előre kitervelt módon elkövetett emberölés. (Legf. Bír. Bf. I. 1290/1966. sz.) (5310.) 3596. Gazdálkodással kapcsolatos kötelesség szándékos megszegésének elhatárolása a gondatlan elkövetéstől. (4852.) Részletesen: Btk. 224. §-nál. 3597. Kiskorú gyermek haza nem térése miatt a szülő mint a hazatérés megtagadásának közvetett tettese büntetőjogi felelősségre nem vonható. A közvetett tettesség megállapításának szempontjai. Közvetett tettesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a tettes a 27