Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)
bűntettet nem maga követi el, hanem annak véghezvitelére olyan másik személyt használ fel eszközként, akinél a tetteskénti felelősségre vonás szubjektív előfeltételei — rendszerint a beszámítási képesség — hiányzanak. (5067.) Részletesen: Btk. 205. §-nál. 3598. Ha az elkövető utólag tudja meg, hogy a megszerzett dolog lopásból származik, orgazdaság csak akkor állopítható meg a terhére, ha az elkövetési tevékenység a tudomásszerzést követően folytatódik. (5237.) Részletesen: Btk. 301. §-nál. 17. §. 3599. Gondatlanságból okozott súlyos testi sértés megállapítása, amikor az elkövető az út szélén tartózkodó gyermek irányába tégladarabot dob, s a gyermek megijedve az úton közlekedő jármű elé ugrik és megsérül. A vádlott a forgalmas úttest szélén tartózkodó gyermekek felé tégladarabokat vagy rögöt dobott. Az egyik gyermek megijedt; anélkül, hogy szétnézett volna, az úttestre szaladt, s így a motorkerékpár elé került, amely súlyos testi sértést okozva, elütötte. Az elsőfokú bíróság azzal az indokolással nem állapította meg a vádlott bűnösségét, hogy a dobott tárgy mineműsége nem volt megállapítható, továbbá hogy a terepviszonyokra, valamint a vádlott és a sértett, illetve a gyermekek közötti távolságra figyelemmel csak arra vonható okszerű következtetés, hogy a vádlott a gyermekeket meg akarta ijeszteni, s így nem lehet következtetni arra, hogy szándéka testi sértés okozására irányult volna. A másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét gondatlanul elkövetett súlyos testi sértésben a következő indokolással állapította meg: A vádlott tudta, hogy a kérdéses út, ahol a baleset bekövetkezett, igen forgalmas; célja az volt, hogy a dobástól a gyermekek megijedjenek, s így számolnia kellett volna azzal, hogy a dobott tárgy elől való kitérés végett hirtelen kiszaladhatnak a gyermekek az útra, ahol a baleseti veszély a nagy gépkocsiforgalomra való tekintettel fennállott. Ha pedig számolni kellett a balesettel, akkor előre látnia kellett volna annak eredményét: a testi sértést. A vádlottat tehát a bekövetkezett eredmény tekintetében gondatlanság terheli. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Bf. 354/1965. sz.) (4856.) 3600. Elvétés esetében az eredményért való felelősség kérdése. A szándékos bűntett kísérlete mellett a „gondatlanul" elkövetett befejezett bűntett megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a szándékon kívüli eredmény létrehozásáért az elkövetőt valóban gondatlanság terheli. Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét 1 rb. erős felindulásban elkövetett emberölés kísérletében és 1 rb. maradandó testi fogyatékosságot előidéző gondatlanul elkövetett testi sértésben állapította meg. A tényállás lényegében a következőket tartalmazza: A vádlott és 28