Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)
lyosságából következtetett. Következtetése azonban téves. A dobás irányzottságát maga a tényállás zárja ki, mely szerint a kés a sértett testébe csak azért fúródott be, mert a sértett az eredeti helyéről elmozdult. Ehhez képest a vádlott a kést megközelítőleg a sértett tartózkodási helye felé dobta ugyan, de azt nem irányította az öccse testére, s ha a sértett nem ugrott volna fel, a kés nem is találja el. Az éppen kéznél levő kés használata és a bekövetkezett sérülés életveszélyes volta sem következtetési alap az ölési szándékra. A vádlott életkoránál, szellemi színvonalánál fogva nem számolt azzal, hogy az idegességében eldobott kés által okozott sérülés a sértett életét fogja veszélyeztetni. Még kevésbé számolt azzal, hogy a sértett a helyéről elmozdul, és éppen úgy mozdul el, hogy a kés a hasába fúródik. Egyébként is kizárható a testvérek jó viszonyának ismeretében, hogy a gyerekes veszekedés közben tanúsított magatartás alkalmával az akkor még 15. életévét be sem töltött vádlottban öccse megölésének szándéka akárcsak eshetőlegesen is felmerült volna. A Legfelsőbb Bíróság ezért a cselekmény minősítését megváltoztatta, és minthogy a vádlottat a cselekmény elkövetésénél bántalmazási szándék kétségtelenül vezette, cselekményét a sértett testét ért bántalmazás eredményének megfelelően, a Btk. 257. §-a (1) bekezdésének második fordulatában meghatározott súlyos testi sértésnek minősítette. (Legf. Bír. Bf. I. 1198/1966. sz.) (5268.) 3595. Előre kitervelt módon elkövetett emberölés eshetőleges szándékkal is megvalósítható. A védelem érvelésével szemben a Legfelsőbb Bíróság a következő ökfejtéssel állapította meg, hogy a vádlott cselekménye előre kitervelt módon elkövetett emberölésnek minősül. A megállapított tényállás szerint a vádlott, miközben villamoson a sértett lakása felé utazott, még nem döntötte el magában véglegesen, hogy kölcsönt kér-e a sértettől, vagy pedig leüti őt, és így szerzi meg a pénzét. Amikor azonban a lakáshoz megérkezett, és az eredménytelen kopogtatás alapján arról győződött meg, hogy a sértett még nem ébredt fel: véglegesen elhatározta, hogy nem kísérli meg a kölcsönkérést, hanem baltával fejbeüti a sértettet, és ily módon szerzi meg a pénzét. E cselekménynek végrehajtása céljából — helyi ismereteit felhasználva — előbb a fáskamrában levő baltát vette magához, majd azzal a nyári konyhába ment, arra számítva, hogy a sértett oda — állandó szokásának megfelelően — főzés céljából majd bemegy. A vádlott a nyári konyha ajtaját maga mögött behúzva, leült a heverőre, és így várta, hogy a sértett felébredjen és a nyári konyhába bemenjen. Várakozás közben elaludt, és csak a sértettnek a szomszéd asszonnyal folytatott beszélgetése hangjára, hosszabb idő múlva ébredt fel. Ekkor nyomban előző elhatározásának megfelelően tervszerűen cselekedett. Kezében a baltával az ajtó mögé állt, hogy a konyhába majd belépő sértett ne vehesse őt észre, és váratlanul, a felfedezés veszélye nélkül támadhasson. Amikor a sértett az ajtón belépett, a baltával hátulról kétszer fejbe sújtotta; majd az eszméletlenül földre zuhant sértett fejére egy har26