Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

kül ugyanis nem lettek volna elegendők ahhoz, hogy az ölés gondolatával és a végrehajtás előre kitervelésével foglalkozó másik két vádlott a sértett megölését ténylegesen végrehajtsa. Végül az a körülmény, hogy a III. r. terhelt fizikai bűnsegédi tevékenységet is kifejtett, felbujtói minőségét éppen úgy nem érinti, mint a II. r. terhelt társtettesi minőségét az, hogy neki a pszichikai bűnsegély körébe tartozó ténykedései is voltak. Az enyhébb részesi alakzatok ugyanis az ugyanakkor, ugyanazon bűntettel kapcsolatban megvalósított súlyosabb részesi vagy tettesi alakzatokba beleolvadnak. E vádlottak említett további tevékenységei — mint magatartásuk tárgyi súlyát és konkrét társadalomra veszélyességét fokozó körülmények — a büntetés kiszabásánál jönnek figyelembe. (Legf. Bír. Bf. III. 104/1966.) (4891.) 3583. Segítségnyújtás emberek törvénytelen megöléséhez és megkínzásához nem azonosítható az emberöléshez nyújtott bűnsegéllyel. A III. r. vádlott cselekményét a Legfelsőbb Bíróság a következő tényállás alapján minősítette emberek törvénytelen kivégzésében, illetve megkínzásában való segítségnyújtásnak. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. Petőfi Rohamdandár feladata volt: a) a partizánvadász akciók lebonyolítása, b) a környező falvakban állandó házkutatások tartása, partizángyanús polgári személyek, katonai szökevények elfogása, c) a szovjet csapatok bevonulása után, azok háta mögött diverziós cselekmények végrehajtása. A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME sz. rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME sz. rendelet (a továbbiakban: a népbíráskodásról szóló rendelet) szabályozása a nyilasok hatalomra jutása után (1944. október 15.) a nyilas államigazgatásban, illetve katonai szervezetben működők cselekményét, mint törvénytelen hatalom gyakorlását megvalósító tevékenységet, joghatóságuk figyelembe vételével: háborús bűntettnek minősítette. A nyilas közigazgatásban, illetve katonai szervezetben betöltött beosztás fontossága — a rendelet 11. §-ának 4. pontjában, illetve a 13. § 2. és 3. pontjában foglalt rendelkezésekből kitűnően — határozta meg a bűntett tárgyi súlyát. A nyilas rémuralom alatt megvalósított embertelenségek, kegyetlenségek megdöbbentő száma miatt a népbíráskodásról szóló rendelet külön tényállást tartalmaz annak az elkövetőnek a megbüntetésére, aki akár a nyilas államigazgatás, akár a katonai vagy más erőszakszervezet keretében a reábízott hatalommal visszaélve kegyetlenkedett, vagy aki általában felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának. Ezt a cselekményt az említett jogszabály 11. §-ának 5. pontja pönalizálja. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy — az elkövető beosztásától függetlenül — amennyiben a cselekmény a 11. § 5. pontjában meghatározott háborús bűntettet megvalósította, azt e törvényhely alapján minősítette. Elsősorban tehát azt kellett vizsgálni, hogy az emlíett terror-alakulattal kapcsolatban a III. r. vádlott által kifejtett tevékenység a nyilas hatalom megtartásához nyújtott segítségnek minősül-e csupán, vagy az 21