Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

3578. Kiskorú gyermek haza nem térése miatt a szülő mint a hazatérés megtagadásának közvetett tettese, büntetőjogi felelősségre nem vonható. A közvetett tettesség megállapításának szempontjai. Közvetett tettesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a tettes a büntettet nem maga követi el, hanem annak véghezvitelére olyan másik személyt használ fel eszközként, akinél a tetteskénti felelősségre vonás szubjektív előfeltételei — rendszerint a beszámítási képesség — hiányzanak. (5067.) Részletesen: Btk. 205. §-nál. 3579. Az ügyvédi munkaközösségnek az a tagja, aki a munkaközösség pénztárosát rábírja, hogy számára bon ellenében a közösség pénztárából kölcsönt folyósítson, — a társadalmi tulajdont károsító sikkasztásnak felbujtója és nem társtettese. (5124.) Részletesen: Btk. 295. §-nál. 3580. A bűnszövetség megállapításának elhatárolása a társtettességtől a társadalmi tulajdont károsító csalásnál. (5376.) Részletesen: Btk. 114. §-nál. 3581. Társtettesség és részesség elhatárolása hamis kulcs használatával elkövetett lopásnál. (5400.) Részletesen: Btk. 296. §-nál. 14. §. 3582. A fizikai bűnsegély beolvad a felbujtói magatartásba. A megyei bíróság a III. r. terhelt cselekményét felbujtóként előre kitervelt módon elkövetett emberölésnek minősítette. A minősítést támadó fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság állásfoglalása a következő tényeken alapszik: a III. r. terhelt a testvérét, az I. r. terheltet többször és az elkövetést közvetlenül megelőzően hosszabb időn át folyamatosan bíztatta a sértett megölésére. Amikor az I. r. terheltet ingadozni látta, anyagi előnyöket helyezett kilátásba. Megnyugtatta afelől, hogy a végrehajtás során anyjukkal együtt mellette fognak állni, majd arról is beszélt, hogy a végrehajtás után a hatóságok és az ismerősök irányában milyen magatartást kell tanúsítaniuk. Mindezek a tények kétségtelenül igazolják, hogy a III. r. terheltnek a most kiemelt, valamint az elsőfokú ítéletben további részleteiben is megvilágított kitartó lelki ráhatása meghaladta az I. r. terhelt ölési cselekményéhez nyújtott pszichikai segítséget. Ismertetett magatartása testvérére, az I. r., valamint a társtettesi minőségben hozzá csatlakozó édesanyjukra, a II. r. terheltre az ölési cselekmény végrehajtásában döntő befolyást gyakorolt. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra is, hogy egyrészt az ölési szándék a társtettesekben is megvolt, másrészt, hogy a II. r. terhelt maga is biztatta az elkövetésre az I. r. terheltet. Ezek a körülmények azonban a III. r. terhelt felbujtói minőségének megállapítását nem zárják ki. Ezek önmagukban, a részéről kifejtett döntő lelki ráhatás nél20