Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

ban dolgoztak. Az I. r. vádlott mint vezető, II. r. vádlott mint csapos, III. r. vádlott mint pénztáros és a IV. r. vádlott mint vezetőhelyettes. Az eszpresszónak szállított nagyobb mennyiségű áru átvételekor annak hiá­nyosságait nem tudták megállapítani, így azok sokszor utóbb derültek ki, ami miatt az eszpresszónál hiány keletkezett. A hiány elkerülése vé­gett az I. r. vádlott a II. r. vádlottat utasította, hogy a hiányosan töltött palackozott sört töltse fel az olcsóbb hordós sörrel, és azt palackozott sörként, továbbá a csapolt Kőbányai sört Kinizsi sörként szolgálja fel. A II. r. vádlott ennek az utasításnak megfelelően járt el. A III. r. vádlott az I. r. vádlott utasítására egy ízben néhány hiányosan töltött palackot hordós sörrel feltöltött, a II. r. vádlott kérésére pedig két ízben összesen hat üvegbe hordós sört öntött, amit a II. r. vádlott palackozott sörként szolgált fel, ilyenként blokkolt. A IV. r. vádlott egy alkalommal utasította a II. r. vádlottat, hogy a hordós sörből megtöltött üvegeket palackozott sörként szolgálja fel, aki a sör felszolgálását ennek megfelelően végezte. A IV. r. vádlott más al­kalommal, amikor a pénztárost helyettesítette, a palackozott sörre ki­adott blokkokat nem cserélte ki, bár tudta, hogy azokra hordós sört szol­gáltak fel. Az alapul elfogadott tényállásból helyesen következtetett az elsőfokú bíróság az I. r. és II. r. vádlott bűnösségére és cselekményeiknek a tör­vény szerinti minősítése csupán annyiban szorul kiegészítésre, hogy az I. r. vádlott — mivel tettesi cselekményt nem követett el — a bűntett­nek a Btk. 14. §-a (1) bekezdése szerinti felbujtója, a II. r. vádlott cse­lekménye pedig — mivel azt vádlott-társaival közösen, egymás cselek­ményéről tudva szándékegységben követte el — a Btk. 13. §-ának (2) bekezdése szerint társtettességben elkövetett bűntett. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a III. és IV. r. vádlott cselekményeit a másik két vádlott cselekményétől elszigetelten érté­kelte. E vádlottak ugyanis a blokkok kiadásával a II. r. vádlott által el­követett cselekménysorozatban tevékenyen részt vettek, és a IV. r. vád­lott annak elkövetésére a II. r. vádlottat utasított is. Az utóbb nevezett vádlottak cselekményének elszigetelt értékelése eredményezte azt, hogy a III. és IV. r. vádlott cselekményét az elsőfokú bíróság csupán szabály­sértésnek értékelte. A megyei bíróság ez utóbbi vádlottak cselekményét a másik két vád­lott cselekményével együttesen értékelve vonta le azt a jogi következ­tetést, hogy a III. r. vádlott a tényállásban írt egész cselekményével, a IV. r. vádlott pedig a blokkok kiadásával kapcsolatos cselekményével, mint a Btk. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettes, a IV. r. vádlott a II. r. vádlott utasításával kapcsolatos cselekményével pedig, mint a Btk. 14. §-ának (1) bekezdés szerinti felbujtó valósította meg a Btk. 239. §-ának (1) bekezdésébe ütköző vásárlók megkárosításának a bűntettét. (Szegedi Megyei Bíróság Bf. I. 47/1967. sz.) (5354.) 3577. Csalásnál a 'társtettesség kérdése. (4922.) Részletesen: Btk. 293. §-nál. 2,: 19

Next

/
Thumbnails
Contents