Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)
ban dolgoztak. Az I. r. vádlott mint vezető, II. r. vádlott mint csapos, III. r. vádlott mint pénztáros és a IV. r. vádlott mint vezetőhelyettes. Az eszpresszónak szállított nagyobb mennyiségű áru átvételekor annak hiányosságait nem tudták megállapítani, így azok sokszor utóbb derültek ki, ami miatt az eszpresszónál hiány keletkezett. A hiány elkerülése végett az I. r. vádlott a II. r. vádlottat utasította, hogy a hiányosan töltött palackozott sört töltse fel az olcsóbb hordós sörrel, és azt palackozott sörként, továbbá a csapolt Kőbányai sört Kinizsi sörként szolgálja fel. A II. r. vádlott ennek az utasításnak megfelelően járt el. A III. r. vádlott az I. r. vádlott utasítására egy ízben néhány hiányosan töltött palackot hordós sörrel feltöltött, a II. r. vádlott kérésére pedig két ízben összesen hat üvegbe hordós sört öntött, amit a II. r. vádlott palackozott sörként szolgált fel, ilyenként blokkolt. A IV. r. vádlott egy alkalommal utasította a II. r. vádlottat, hogy a hordós sörből megtöltött üvegeket palackozott sörként szolgálja fel, aki a sör felszolgálását ennek megfelelően végezte. A IV. r. vádlott más alkalommal, amikor a pénztárost helyettesítette, a palackozott sörre kiadott blokkokat nem cserélte ki, bár tudta, hogy azokra hordós sört szolgáltak fel. Az alapul elfogadott tényállásból helyesen következtetett az elsőfokú bíróság az I. r. és II. r. vádlott bűnösségére és cselekményeiknek a törvény szerinti minősítése csupán annyiban szorul kiegészítésre, hogy az I. r. vádlott — mivel tettesi cselekményt nem követett el — a bűntettnek a Btk. 14. §-a (1) bekezdése szerinti felbujtója, a II. r. vádlott cselekménye pedig — mivel azt vádlott-társaival közösen, egymás cselekményéről tudva szándékegységben követte el — a Btk. 13. §-ának (2) bekezdése szerint társtettességben elkövetett bűntett. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a III. és IV. r. vádlott cselekményeit a másik két vádlott cselekményétől elszigetelten értékelte. E vádlottak ugyanis a blokkok kiadásával a II. r. vádlott által elkövetett cselekménysorozatban tevékenyen részt vettek, és a IV. r. vádlott annak elkövetésére a II. r. vádlottat utasított is. Az utóbb nevezett vádlottak cselekményének elszigetelt értékelése eredményezte azt, hogy a III. és IV. r. vádlott cselekményét az elsőfokú bíróság csupán szabálysértésnek értékelte. A megyei bíróság ez utóbbi vádlottak cselekményét a másik két vádlott cselekményével együttesen értékelve vonta le azt a jogi következtetést, hogy a III. r. vádlott a tényállásban írt egész cselekményével, a IV. r. vádlott pedig a blokkok kiadásával kapcsolatos cselekményével, mint a Btk. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettes, a IV. r. vádlott a II. r. vádlott utasításával kapcsolatos cselekményével pedig, mint a Btk. 14. §-ának (1) bekezdés szerinti felbujtó valósította meg a Btk. 239. §-ának (1) bekezdésébe ütköző vásárlók megkárosításának a bűntettét. (Szegedi Megyei Bíróság Bf. I. 47/1967. sz.) (5354.) 3577. Csalásnál a 'társtettesség kérdése. (4922.) Részletesen: Btk. 293. §-nál. 2,: 19