Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)
Ehhez képest a III. r. és a VI. r. vádlottak azzal, hogy egy-egy vádlott-társuk előtt a csoportból való kiválásukról és ezzel lényegében a korábbi megállapodásban rejlő vállalkozásuk visszavonásáról említést tettek ugyan, de nem törekedtek arra, hogy a csoporttagok legalább nagyobb részét hasonló elhatározásra bírják, sőt a bűnügy adatai szerint a csoport többi tagjában hasonló gondolatot még csak nem is ébresztettek : a maguk részére sem biztosították az említett törvényhely alkalmazását. Lényegében ugyanez a helyzet a XI. r. vádlott vonatkozásában is. Kétségtelen, hogy a XI. r. vádlott véletlenül került a január 13-i első megbeszélésre, a lázadásra irányuló megállapodás színhelyére, és hogy a tervek megszavazása, a vitában való aktív részvétele után arra az elhatározásra jutott, hogy több megbeszélésre nem megy el, társai akciójában nem vesz részt. A vádlottak vallomásai szerint azonban ennek a többi elkövetőre annyira nem volt hatása, hogy szinte észre sem vették elmaradását. Nyilvánvaló, hogy az elállásnak ez a módja nem az elkövetés elhárítását célzó, hanem csupán saját személyének az elkövetők köréből való kivonására mutató tevékenységet takar, és ezért a Btk. 11. §-a (2) bekezdésének b) pontja alá nem vonható. (Legf. Bír. Bf. I. 1144/1966. sz.) (5235.) 3570. összeesküvés közös elkövetésére irányuló megállapodással megvalósított előkészület. Az attól való elállásnál a disszidálás jelentősége. (4774.) Részletesen: Btk. 118. §-nál. II. Cím A bűntett elkövetői 13. §. 3571. XXIX. sz. büntető elvi döntés (BH 1966. évi 8. sz.). A bűnszövetségben való elkövetés megállapítása esetén is alkalmazni kell a Btk.-nak a tettességre és részességre vonatkozó rendelkezéseit. Részletesen: Btk. 114. §-nál. 3572. Társtettesi minőségben elkövetett, társadalmi tulajdont károsító kisebb súlyú lopás helyett szabálysértés törvénysértő megállapítása. A városi bíróság P. L-t és 8 társát a társadalmi tulajdont károsító lopás miatt ellenük emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból felmentette és egyúttal megállapította, hogy valamennyi terhelt a társadalmi tulajdon sérelmére szabálysértést követett el, és ezért őket 300 Ft-tól 700 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtotta. A megyei bíróság a bejelentett fellebezési óvást elutasította azzal, hogy a terhelteket nem büntethetőséget kizáró okból tekinti felmentetteknek, hanem azért, mert nem követtek el bűntettet. Az ítélet alapjául szolgáló tényállás lényege a következő: A terheltek tudomást szereztek más személyektől arról, hogy K. hatá14