Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

az összbüntetés végrehajtásának a felfüggesztése kizárt. Erre utal egyébként a Btk. 74. §-ához fűzött miniszteri indokolás is. A kifejtettekből nyilvánvaló, hogy az elbírált esetben az összbüntetésbe foglalásnak nem volt törvényi akadálya. A megyei bíróság egyébként arra is utal, hogy önmagának is ellentmondó lenne, hogy olyan elítélt, aki szabadságvesztését tölti, ugyanakkor felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hatálya alatt is álljon. Minthogy tehát az elsőfokú bíróság a törvénynek megfelelően alkalmazta az összbüntetésbe foglalásra vonatkozó jogszabályokat, s mert a Btk. 73. §-ának (3) bekezdésére is figyelemmel az összbüntetés mértékét — megfelelő mérvű csökkentést eszközölve — helyes tartamban határozta meg, a másodfokú bíróság e miatt sem látott okot a járásbíróság ítéletének megváltoztatására. (Miskolci Megyei Bíróság Bf. II. 1477/1965. sz.) (4849.) 3792. A feltételes szabadság tartama alatt a megelőzően elkövetett bűntettért kiszabott szabadságvesztést összbüntetésbe kell foglalni azzal a szabadságvesztéssel, amelyből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották. 1. A járásbíróság, illetve a megyei bíróság a terheltet súlyos testi sértés miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. E büntetéséből — 4 hónap kitöltése után — feltételes szabadságra bocsátották, amely 1966. június 15-én telt volna le. 2. Ezt követően a terheltet a járásbíróság, illetve a megyei bíróság garázdaság miatt 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A 7 hónapi szabadságvesztés letöltését 1966. május 4-én kezdte meg. A járásbíróság elsőfokon jogerőre emelkedett végzésével a járási ügyészségnek az 1. és 2. alatti büntetések összbüntetésbe foglalására irányuló indítványát elutasította, és az összbüntetésbe foglalást megtagadta. Az indokolás szerint a feltételes szabadság megszüntetésének esetét a Btk. 40. §-ának (3) és (4) bekezdése szabályozza. A jelen esetben azonban ez nem áll fenn, így a feltételes szabadságot nem lehet megszüntetni. Ebből pedig az következik, hogy a feltételes szabadságon töltött idő végrehajtására nem kerülhet sor. Minthogy így a két szabadságvesztést folyamatosan nem lehet végrehajtani, nincsenek meg az összbüntetésbe foglalásnak a Btk. 72. §-ának (2) bekezdésében írt feltételei. A járásbíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A 446. számú büntető és katonai kollégiumi állásfoglalásban kifejtett törvény-értelmezés szerint az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak akkor is, ha a feltételes szabadságra bocsátás előtt elkövetett bűntettért, a feltételes szabadság ideje alatt a bíróság a terheltet végrehajtható vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli. Az a szabadságvesztés ugyanis, amelyből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, a feltételes szabadság ideje alatt nem tekinthető végrehajtottnak. 155