Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

amelyet a törvény a bűnhalmazatban levő bűntettek valamelyikére előír. Szándékos és gondatlan bűntettek halmazata esetén a Btk. 38/B. §ának c) pontja nem alkalmazható, ha a szándékos bűntett (bűntettek) törvényi (halmazati) büntetési tétele a három évet nem haladja meg. Részletesen: Btk. 38. §-nál. 3748/a. A törvényes előfeltételek egyébkénti fennállása esetén a folytatólagosság megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a bevégzettség mellett egyes részcselekmények csupán a kísérletig jutottak el. Tévedett a kerületi bíróság a csalásként minősített cselekmények halmazatban történt értékelését illetően, amikor a Magyar Posta sérelmére az utalványok meghamisításával megvalósult befejezett és megkísérelt tevékenységeket nem egységként értékelte. Az ítélkezési gyakorlat ugyanis a több részcselekménnyel elkövetett bűntettek akkor vonhatók a folytatólagosság jogi egységébe, ha a cselekmény egyes részei között mind az alanyi, mind a tárgyi oldalon olyan szoros belső összefüggés van, amely az elkövető cselekményét egységes egésznek tünteti fel. Alanyi oldalon az egybefoglalást az egységes akaratelhatározás és az indokok azonossága alapozza meg. A tárgyi oldalon pedig a részcselekmények közötti rövidebb időhöz, a cselekmények egyneműsége, az elkövetési mód hasonlósága és az azonos jogtárgyat ért sérelem, a sértett azonossága az egységbefoglalás alapja. E feltételek az adott esetben maradéktalanul megvalósultak. így tehát a társadalmi tulajdont károsító befejezett és megkísérelt bűntett halmazata nem állapítható meg. Nyilvánvaló, hogy az elkövető nem kerülhet súlyosabb helyzetbe azért, mert egyes cselekményeknél csak a kísérletig jutott el. A másodfokú bíróság ezért a vádlottnak csalással megvalósított cselekményeit — a halmazat mellőzésével — egységesen részben befejezett, részben megkísérelt társadalmi tulajdont folytatólagosan károsító csalásként értékelte. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXVI. 1940/1965. sz.) (4771.) 3749. I. Üzérkedés üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős mennyiségű árura elkövetettként való minősítésének mellőzése. II. Az üzérkedéshez anyagi érdekből nyújtott bűnsegély nem minősíthető egyben vesztegetésnek is. Az I. és II. r. vádlott 1963. év nyarán tudomást szerzett arról, hogy a Vízügyi Építő Vállalatnak náddugványra és nádgyökérre volna szüksége. Ezért tárgyalásba bocsátkoztak a sz.-i tsz agronómusával, a XIV. r. vádlottal és a főkönyvelővel, a XII. r. vádlottal, hogy a szállítás a tsz neve alatt bonyolítódjék le. Ezért gyökerenként 5 fillért, valamint az összes gyökér értékének 10%-át, mint hasznot biztosítják a tsz-nek, továbbá ajándékképpen 5000 Ft-ot adnak az agronómusnak és a főkönyvelőnek. Erről a megállapodásról a XIII. r. vádlott, a tsz elnöke is tudott. Az I. és a II. r. vádlott idegen munkaerők bevonásával elvégeztette a termelést. Az ügylet lebonyolítása után a tsz-nek járó összeg, valamint a termelők munkabérének kifizetése után nekik maradt 29,846 124