Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

a sértett elkapta a vádlott mellén a ruháját, és magához akarta rántani. A vádlott a sértett szorításából kiszabadult és visszalépett a szobájába. Az ajtónál mintegy egy méter távolságra levő ablakpárkányról felvette a vacso­rához használt kést, és ismét kilépett a konyhába. A sértett újból rátámadt a vádlottra, megfogta a vállánál fogva és a földre akarta teperni. A vádlott ellenállt a sértett erőszakoskodásának, és emiatt a földre teperése nem sike­rült. Ekkor a sértett, aki egyébként nem tudta, hogy a vádlott hátratartott ke­zében kés van, megfogta ismét a vádlotton levő melegítő felső részét a nyak tájékán, annál fogva a vádlottat rángatta és a földre akarta teperni. A vádlott ekkor felindult állapotában a jobb kezében tartott kést a háta mögül elő­kapva gyors egymásutánban kilenc szúrást ejtett a sértetten. A szúrások közül az egyik a testüregbe hatolva légmellet és vérmellet okozott, a másik a szívburkot sértette meg, míg egy másik szúrás többszörös vékony- és vas­tagbél sérülést okozott. A sértettet kórházba szállították, ahol néhány nap múlva meghalt. A vádlott általános és agyi érelmeszesedésben szenved. A sértett maga­tartása tartós érzelmi feszültséget eredményezett nála, amely a kóros indulat határán levő tudatbeszűkült állapotot alakított ki, ami a vádlottat nagy mér­tékben korlátozta abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyes következ­ményei felismerésének megfelelően cselekedjék. Az első fokú bíróság a vádlottat erős felindulásban elkövetett emberölés miatt szabadságvesztésre és a közügyektől eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a közügyektől eltiltást mellőzte. Társadalmunk felfogása szerint az az értékítélet, hogy valaki a közügyek­ben részvételre méltatlan: az embernek igen súlyos erkölcsi megítélése; a közügyektől eltiltás büntetése pedig a szocialista ember személyiségi jogainak igen súlyos korlátozása. A közügyektől eltiltást eredményező hátrányos megítélés az elkövetett bűntettek jellegének következménye, vagy az elkövető fokozottabb társa­dalomellenességét, a szocialista együttélési szabályok semmibevételét, a sza­bályokkal való tudatos szembehelyezkedését vonja rosszalló értékelés alá. Hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása mellett általában a közügyektől eltiltás mint mellékbüntetés szerepel. Az élet elleni bűntettek a társadalmi életviszonyokat sértő legsúlyosabb támadások közé tartoznak. Ily bűntett miatti elítélés ezért általában a köz­ügyektől való eltiltás alkalmazását is maga után vonja. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azonban — a közügyektől eltiltás alkalmazása szempontjá­ból — különbséget kell tenni az emberölés és az erős felindulásban elkövetett emberölésnél különösen a cselekmény végrehajtását eredményező indítékot illetően. Az elbírált ügyben a vádlottnak a cselekményét megelőzően tanúsított egész magatartását a becsületes életvitel jellemezte, idős kora ellenére soha nem került összeütközésbe a törvénnyel, megítélése lakóhelyén a legkedve­zőbb. A terhére rótt bűntettet a sértettnek huzamosabb időn keresztül, vele és feleségével szemben tanúsított durva magatartása következményeként keletkezett felindult, a kóros indulat határán levő tudatbeszűkült állapot­ban hajtotta végre. Ilyen körülmények között az elkövetett bűntett nagy tárgyi súlya ellenére sem állapítható meg a vádlottal szemben a társadalomra ve­87

Next

/
Thumbnails
Contents