Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

meghaladó munkaviszony létesítése az 1962. évi 13. számú tvr. 7. § (2) bekezdése értelmében nem a tankötelezettség megszűnését, hanem csak azt eredményezi, hogy a tankötelezett továbbképző iskolalátogatási kötelezettsége a munkaviszony fennállása alatt szünetel. A tanköteles gyermeknek az előírt oktatásban való részvételéért az 1962. évi 13. sz. tvr. 8. § (1) bekezdése a tankötelezett gyermek gondozóját is felelőssé teszi. Ezek a rendelkezések azt mutatják, hogy a 16. évet be nem töltött fiatalkorút állami és társadalmi rendünk azért kötelezi tanulásra, hogy azt a szellemi képességet, amely a technika fejlődésére is tekintettel a munka megfelelő ellátásához ma már nélkülözhetetlen: a fiatalkorú intézményesen megszerezze. Ezért rendelkezik a 2/1963. Mü. M. számú rendelet 2. § (3) bekezdése is úgy, hogy a 14. évét betöltött fiatalkorúnak, ha az iskola igazgatója a rendszeres iskolalátogatási kötelezettség alól felmentette, munkakönyv adható ki. Az 1962. évi 13. számú tvr. 4. § (1) bekezdése értelmében ugyanis erre csak akkor kerülhet sor, ha a 14. évét betöltött tanuló rendkívüli körülményei a felmentést feltétlenül indokolják. A kifejtettek értelmében a 16. évét be nem töltött fiatalkorú, mint tanulásra kötelezett: a közveszélyes munkakerülés alanya nem lehet. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terheltet a közveszélyes munkakerülés vádja alól felmentette, mert a terhelt e bűntettet nem követte el. [Legf. Bír. B. törv. I. 133 1964. sz.] [3973.] A közösség megsértése 217. § 2846. Nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatás. [4081.] Részletesen: Btk. 127. §-nál. Garázdaság 219. § 2847. BK 414. (BH 1963. évi 12. sz.) Garázdaságnál nyilvános hely alatt a szó köztudatban levő elnevezésének megfelelően olyan helyet (helyiséget vagy területet), kell érteni, ahová azonos feltételek mellett bárkinek szabad bemenetele van, illetve bárkinek a rendelkezésére áll. Azt, hogy valamely cselekménynek az adott helyen, időben és adott módon való elkövetése objektíve alkalmas-e a köznyugalom megzavarására, s azt az elkövető akarja: minden esetben behatóan kell vizsgálni. 1. A Btk. 219. § (1) bekezdése szerint, aki nyilvános helyen olyan közösségellenes magatartást tanúsít, mely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, avagy nem nyilvános helyen tanúsított közösségellenes magatartásával másokban megbotránkozást vagy riadalmat kelt — ha súlyosabb bűntett nem valósult meg —, garázdaságot követ el. A garázdaság jogi tárgya a közrend és a közbiztonság. 16 Büntetőjogi döntvénytár 241