Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

A jogszabály első fordulata szerint a megbotránkozásnak vagy riadalomnak nem kell ténylegesen létrejönnie, elég ezek veszélye, annak folytán, hogy a cselekmény előidézésükre alkalmas. A garázdaság törvényi tényállásának a megvalósulásához azonban ezenfelül szükséges még az is, hogy az elkövető tudata a konkrét helyen és módon végrehajtott cselekménye megbotránkoztató vagy riasztó voltát átfogja. 2. A tényállási elemek között szereplő „nyilvános hely" olyan tényállási elem, amelynek helyes értelmezése az ítélkezési gyakorlat egysége érdekében szükséges. A „nyilvános hely" köztudatban élő, köznapi értelmezése szerint olyan hely (helyiség vagy terület), ahová mindenkinek szabad bemenetele van, amely mindenkinek a rendelkezésére áll. Kérdés, vajon a köztudatban élő fogalom eligazít-e a bűncselekmény helyes megállapítása tekintetében, avagy a garázdaság tényállási elemei között szereplő „nyilvános hely" nem azonos, nem lehet azonos a szó köznapi értelmezésével. Amint arra a törvény miniszteri indokolása is utal, a bűnöző általában kerüli a feltűnést. A nyilvános helyen megjelenőnek ez bizonyos biztonságérzetet ad. Ugyanakkor a garázda elem többnyire éppen azért követi el a cselekményét nyilvánosan, mert örül a botránynak. E személyek magatartása kihívóan közösségellenes, s más személyek esetleges jelenléte cselekményük végrehajtásában nem akadályozza őket. Tekintettel arra, hogy a jogszabály első fordulata szerint a megbotránkozásnak vagy a riadalomnak nem kell ténylegesen létrejönnie, elég annak a veszélye; s továbbá mert a törvény második fordulata szerint csak a nem nyilvános helyen tanúsított közösségellenes magatartásánál kell az eredménynek (megbotránkozás, riadalom) bekövetkeznie; csak arra vonható következtetés, hogy a garázdaságnál a „nyilvános hely" fogalma azonos a szó köznapi értelmével. Ennélfogva a cselekmény elkövetésénél több személy, illetve személyek jelenléte sem szükséges. Ellenkező értelmezés, a „nyilvános hely" fogalmának bárminemű szűkítése esetén a jogszabály első és második fordulata közötti különbségtételnek sem volna meg a kellő indoka és nem nyerne kellő védelmet a közrend és a közbiztonság. Ilyen értelmezés mellett nem kell attól tartani, hogy a nyilvános hely fentiek szerinti értelmezése a törvényhozó akaratán túlmenő kiterjesztés lenne. Ugyanis sem a törvény szövegéből, sem annak indokolásából e fogalom köznapi értelmének a szűkítésére következtetni nem lehet. Ez annál inkább szükségtelen, mert azt — s ezt külön hangsúlyozni kell —, hogy a cselekmény objektíve alkalmas-e a köznyugalom megzavarására, s azt az elkövető akarja, minden esetben behatóan kell vizsgálni. 2848. BK 423. (BH 1964. évi 3. sz.) Garázdaság megállapítása esetén a cselekmény — ezzel bűnhalmazatban — más bűntettként nem minősíthető. 1. A Btk. 219. §-a a garázdaságot a korábban hatályos jogtól (BHÖ. 189/A pont) több vonatkozásban eltérően szabályozza. Alapvető különbség, hogy a Btk. szerint a garázdaság megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg. 242