Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

volt, úgy a fellebbezés visszavonása gyakorlatilag a panasz visszavonásának fog megfelelni. A törvényességi óvással megtámadott, s a fentiek szerint hatályon kívül helyezett végzés abban a vonatkozásban is törvénysértő, hogy a bíróság a helyreigazító nyilatkozat közzétételére egyetlen napot, 1963. szeptember 15-ét jelölte meg. A hivatkozott kormányrendelet 21. § (1) bekezdése szerint ugyanis a helyreigazító nyilatkozat közlésére a bíróság határidő és nem határnap kitűzésével kötelezi a panaszlottat. Ettől független kérdés az, hogy a kitűzött határidő olyan lehet, amelybe beleesik az a nap, amelyre a panaszlott a közlést vállalja. A panaszlott ilyen irányú nyilatkozata azonban a bíróságot a határidő kitűzésénél természetszerűen nem korlátozza. [Legf. Bír. B. törv. I. 849/1963. sz.] [3851.] Közveszélyes munkakerülés 214. § 2845. Tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorú a közveszélyes munkakerülés alanya nem lehet. A fiatalkorú terheltet csavargása, iskolakerülése miatt állami gondozásba vették. A fiatalkorúak bírósága 1962-ben lopás miatt javító-intézeti nevelését rendelte el. 1962 szeptemberében a Villám utcai Átmeneti Intézetben helyezték el. Az ellenőrzés laza volt, a kimenők idejét arra használta fel, hogy férfiakkal ismerkedjék meg, és velük pénzért közösüljön. A Kerületi Bíróság a terheltet közveszélyes munkakerülés és üzletszerű kéjelgés miatt halmazati büntetésül 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A közveszélyes munkakerülésben azon az alapon mondta ki bűnösnek, hogy 1962 szeptember hónaptól kezdve — amikor a javító-intézetből szabadult — munkakerülő életmódot folytatott, és ezzel megvalósította a Btk. 214. § (1) bekezdésében meghatározott bűntettet. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A terhelt ugyanis 1946. november 6-án született. 1962 szeptemberében tehát a 16. életévét még nem töltötte be. A Btk. 214. § (1) bekezdésében meghatározott bűntett megállapításának előfeltétele, hogy az elkövető munkaképes személy legyen. E fogalom a munkára egészségügyi és egyéb szempontból vett testi és szellemi adottságot egyaránt magában foglalja. Az oktatási rendszerről szóló 1961. évi III. törvény a tankötelezettség határát 16 évre felemelte. E törvény 3. § (2) bekezdése szerint az általános iskolába a 8. osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb annak a tanévnek a végéig kell járni, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti. A 3. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy az a gyermek, aki az általános iskola 8. osztályát a 16. életévének betöltése előtt sikeresen elvégezte és sem középfokú oktatásban, sem szakmunkás-tanulóképzésben nem vett részt, napi 4 órát meghaladó munkaviszonyba nem lépett, továbbképző iskolába köteles járni, annak a tanévnek a végéig, amelyben a 16. életévét betölti. A napi 4 órát 240