Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)
lalat is a tömegszállítás céljait szolgálja, mert hiszen több százezres tömegeket szállít. A miniszteri indokolás ezen meghatározásának logikus következménye az a példaként történő megállapítás, hogy a taxisofőrt is — mint az említett vállalat végrehajtó szolgálatát ellátó alkalmazottját — fokozottabb büntetőjogi védelem illeti. A tömegszállítás céljait szolgáló vállalat fogalmának helyes értelmezésénél tehát közömbös az, hogy az említett vállalat gépkocsijai ugyanazon időpontban egyszerre nagyobb számú utast szállítanak-e. Ez nem ismérve a tömegszáilítás céljait szolgáló vállalatnak. De ettől függetlenül a tömegszállítás céljait szolgáló vállalat meghatározásánál az a döntő — és ebben van a tömegszállító jelleg —, hogy azt bárki igénybe veheti. Éppen ennek a következménye az, hogy a bérfuvarozó autóközlekedési vállalat nagy tömegeket szállít. A taxisofőrt tehát ebben a minőségében a Btk. 155. §-ában foglalt fokozottabb büntetőjogi védelem illeti. A terhelt a jelen ügy sértettjét szolgálati eljárása alatt, szolgálatából folyó kötelessége miatt bántalmazta. A terheltnek ez a cselekménye a Btk. 155. § (1) bekezdésében felvett hivatalos személy elleni erőszakot valósítja meg. Ezért törvénysértő a másodfokú ítélet részbeni felmentő rendelkezése. Ennek folytán a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletnek törvényességi óvással megtámadott felmentő rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a. törvénynek megfelelő határozatot hozott. [Legf. Bír. B. törv. V. 614/1963. sz.J [3805.J 2803. A postának csak a végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottai részesülnek a hivatalos személyt megillető védelemben. A terhelt a délutáni órákban kb. másfél liter bort fogyasztott el. Ezután a postahivatalba ment, hogy a feleségének telefonáljon. Az ital hatása alatti állapotban az intézkedő posta-alkalmazottat durván sértegette. Amikor a posta-alkalmazott közölte vele, hogy a hívott szám nem jelentkezik, trágár, sértő kijelentéseket tett. A magánkívül ordítozó terhelt megfékezése végett a posta-alkalmazottak a postaigazgatóság ügyeletes portását hívták segítségül. A hívásra a hivatalsegéd jött a terembe, aki a terheltet távozásra szólította fel. A terhelt nekiment a szolgálatát teljesítő portásnak, dulakodás közben kétszer megrúgta őt, csak nehezen lehetett az épületből eltávolítani. A sértő kijelentések miatt a posta-alkalmazott az indítványát előterjesztette, illetve a terhelt ellen megtette a feljelentést. Az első fokú bíróság a vádlott cselekményét hivatalos személy elleni erőszaknak és becsületsértésnek minősítette. Az ítélet ellen benyújtott törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. A járásbíróság ítélete a terhelt cselekményének minősítésére vonatkozó részében törvénysértő. A hivatalsegéd, aki a vádbeli alkalommal a postahivatal portásaként teljesített szolgálatot, nem tekinthető a Btk. 114. §-a értelmében hivatalos személynek. A sérelmére elkövetett bántalmazás a Btk. 155. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hivatalos személy elleni erőszak bűntettét nem valósítja meg. A járásbíróság által alkalmazott ez a minősítés tehát téves. 217