Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

aj A Btk. 70. §-ának (1) bekezdése szerint a büntetés végrehajtása akkor függeszthető fel, ha az elkövető személyi körülményeire — különösen előéletére —. valamint az elkövetett bűntettre figyelemmel a büntetés célja végrehajtás nélkül is elérhető. Az adott esetben a felfüggesztésnek ezek a törvényi feltételei nem forogtak fenn. A járásbíróság a felfüggesztést ítéletében nem is indokolta meg, noha a Be. idevonatkozóan indokolási kötelezettséget ír elő [231. § (3) bek.], még az ún. rövidített indokolású ítélet esetére is [232. § (1) bek.]. A 19 éves terheltnél a büntetlen előéletnek nem lehet enyhítő hatást tulajdonítani. Egyedül az aránylag fiatalabb életkorral, mint enyhítő körülménnyel szemben áll viszont a garázda jellegű elkövetési mód, az elkövetésben megnyilvánuló kitartás, az, hogy a terhelt két személyt támadott meg az eset alkalmával, valamint — az eljárt bíróság által is figyelembe vett — az a körülmény, hogy magatartásával a terhelt az autóbuszközlekedésben egy órán át tartó fennakadást okozott. Ilyen körülmények között, és tekintettel arra is, hogy a terhelt a munkahelyén is mint civakodó-kötekedő személy ismeretes, a büntetés célja az adott esetben csakis végrehajtható szabadságvesztés alkalmazásával érhető el. b) A Btk. 46. §-ának (1) bekezdése szerint pénzmellékbüntetés alkalmazásának törvényi előfeltétele a terhelt megfelelő keresete, jövedelme vagy vagyona. A terheltnek 1000 Ft összegű fizetése van és ebből szülei és nagyanyja tartásához is hozzájárul. Ennélfogva az említett összegű fizetés nem olyan megfelelő anyagi alap, amely a hivatkozott törvényhely értelmében pénzmellékbüntetés alkalmazásának alapjául szolgálhatna. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletének törvénysértő voltát megállapította, és az ítéletnek a főbüntetés kiszabására vonatkozó részeit hatályon kívül helyezte. [Legf. Bír. B. törv. III. 572/1965. sz.] [4554.] 2796. Törvénysértések a feltűnően durva becsületsértés címén lefolytatott eljárás során, amikor a cselekmény helyesen hivatalos személy elleni erőszakot valósít meg. A járásbíróság a terheltet egy rendbeli feltűnően durva becsületsértés miatt — meg nem fizetés esetén 50 Ft-onként egynapi szabadságvesztésre átváltoztatandó — 800 Ft pénzbüntetésre ítélte az alábbi tényállás alapján: K. J. sértett autóbuszvezetőként — mint az Autóbuszközlekedési Vállalat dolgozója — 1964. június 30. napján M.-en teljesített szolgálatot. Amikor a motorkerékpáron közlekedő terheltet megelőzte, a vizes útról a víz az autóbusz kerekétől felcsapódott, és a terheltet beszennyezte. A terhelt ekkor az autóbusz után hajtott, azt megelőzte és a sértettet megállásra intette. A sértett az autóbusszal megállt, arról leszállt, és eközben a terhelt káromkodva közeledett feléje, majd kétszer megütötte a sértettet. A járásbíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság az ügy irataiból megállapította, hogy a sértett a vádbeli eset alkalmával mint az Autóbuszközlekedési Vállalat gépkocsivezetője vezette két vasúti pályudvar közötti viszonylatban a személyszállításra vonatpótlásként beállított autóbuszt. A sértett tehát mint közforgalmú közlekedési vállalat végrehajtó szolgálatát ellátó dolgozó teljesített szolgálatot. 213