Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

10 Ft értékű pénztárcát, 6—8 db 1 Ft értékű zsilettpengét, továbbá 1 db 800 Ft értékű karórát, míg M. L. őrvezetőtől 250 Ft készpénzt eltulajdonított. Az ítélet ellen a vádlott és védője által enyhítés végett bejelentett fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Az ítéletek ellen — a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban való végrehajtásának elrendelése miatt — emelt törvényességi óvás alapos. A terhelt a polgári életben már büntetve volt lopás miatt, mert két őrizetlenül hagyott kerékpárt eltulajdonított. Az utóbb elbírált cselekményei ezért minősültek visszaesésben elkövetettnek. A járásbíróság által kiszabott büntetés nem gyakorolt reá kellő nevelő hatást, és bevonulását követően is sorozatosan követett el lopásokat, amivel társait károsította meg. Mindez arra mutat, hogy a fegyelmező zászlóaljban végrehajtásra kerülő szabadságvesztés nem alkalmas a Btk. 34. §-ában írt büntetési célok elérésére. A Btk. 107. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban való végrehajtása elrendelésére — az egyéb előfeltételek megléte mellett — csak akkor kerülhet sor, ha a „büntetés célja ez úton is elérhető". Törvénysértő volt tehát a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban való végrehajtásának elrendelése. Ezért az Elnökségi Tanács a fenti ítéleteknek e törvénysértő rendelkezését mellőzte. [Legf. Bír. Eln. Kat. Törv. 245/1964. sz.] [4040.] 2753. Fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztés és a javítónevelő munka átváltoztatása folytán keletkezett szabadságvesztés összbüntetésbe foglalása. [4080.] Részletesen: Btk. 72. §-nál. A törvényi mentesítés U3. § 2754. Fegyelmező zászlóaljban, illetőleg katonai fogdában kitöltött szabadságvesztés esetén — az együttes mentesítésre figyelemmel — csak akkor áll be a mentesítés, ha annak feltételei a korábbi büntetés tekintetében is megvalósultak. A katonai bíróság 1965. március 18-án kelt ítéletével a honvéd vádlottat parancs iránti engedetlenség miatt 10 hónapi — fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet indokolása szerint azért nem rendelkezett a vádlottnak a feltételes szabadságra bocsátásból való kizárásáról, mivel korábbi büntetéseivel kapcsolatban mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlottat a cselekménye elbírálásakor büntetlen előéletűnek tekintette, és nem zárta ki a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. A bűnügyi iratok alapján az volt megállapítható, hogy a vádlottat a d.-i járásbíróság 1961. december 1-én garázdaság miatt 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Ezt a büntetését kitöltötte. A vádlott ezen elítéltetés vonatkozásában az 1963. évi 4. sz. tvr. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Ezt követően a vádlottat a b.-i katonai bíróság 1963. augusztus 31-én kelt ítéletével, őrutasítás jelentős hátrány veszélyével járó megszegése miatt 185