Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

valósította, amíg az ellopott pisztolyt és lőszert — az ölési cselekménye elkövetése után is — magánál tartotta. A vádlottnak a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélést ekként megvalósító cselekménye az ölési cselekményével nincs olyan kapcsolatban, amely önálló bűntettként való értékelésének mellőzését eredményezhetné. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ezzel kapcsolatos alaptalan védelmi fellebbezést elutasította. [Legf. Bír. B. I. 185/1964. sz.] [4038.] 262ft Az erőszakos nemi közösülés és a könnyű testi sértés halmazatának mellőzése. A terhelt összetalálkozott a sértettel, aki az állomásra igyekezett. A terhelt és a sértett már régebbről ismerték egymást. A terhelt beszélgetés közben kifejezésre juttatta nemi közösülésre irányuló szándékát, a sértett azonban határozottan kijelentette, hogy nem közösül. A terhelt ezt követően testi bántalmazásban megnyilvánuló erőszakkal kényszerítette a sértettet arra, hogy vele közösüljön. A bántalmazás folytán a sértett 8 napon belül gyógyuló testi sérüléseket szenvedett. Az erőszakos nemi közösülés mellett, ezzel halmazatban a könnyű testi sértés megállapítása törvénysértéssel történt. A Btk. 276. § (1) bekezdésében meghatározott erőszakos nemi közösülés törvényi tényállásának megvalósulásához megkívánt erőszak alatt a nő komoly ellenállásának leküzdésére a teste ellen irányuló és alkalmazott olyan erős fizikai kényszer értendő, amely egyben alkalmas is a nő ellenállásának megtörésére és közülésre kényszerítésére. Amikor a nemi közösülés céljából a nő komoly ellenállásának leküzdése a törvényi tényállásban említett erőszakkal történik, ennek ha nem is szükségszerű, de rendszerinti következménye, hogy a nő testén kisebb testi sérüléseket is eredményez. Közvetlenül a nemi közösülési aktus véghezvitelével kapcsolatban kifejtett erőszaknak is rendszerinti velejárója kisebb testi sérülések bekövetkezése. Az erőszakos nemi közösülés végrehajtásánál kifejtett erőszaknak tehát olyan rendszerinti velejárójaként jelentkezik a könnyű testi sértést megvalósító magatartás, amely — a cél cselekménnyel való szoros benső összefüggése folytán is önállóságát elvesztve — az erőszakos nemi közösülés törvényi tényállásban nyer maradéktalanul értékelést. Mindebből következik, hogy az erőszakos nemi közösülésnél az ellenállás leküzdése vagy a közösülés véghezvitele érdekében kifejtett erőszakba az annak folyamányaként bekövetkezett könnyű testi sértés beolvad. Ez esetben az erőszakos nemi közösüléssel halmazatban a könnyű testi sértés nem állapítható meg. A magatartás egységesen az erőszakos nemi közösülés keretében bírálandó el. A kifejtettekre figyelemmel törvényt sértett tehát az ügyben eljárt első fokú és másodfokú bíróság, amikor az adott tényállás mellett a terhelt bűnösségét az erőszakos nemi közösüléssel halmazatban a könnyű testi sértésben is megállapította. A Legfelsőbb Bíróság tehát a törvényességi óvást alaposnak találva, a cselekményét egységesen egy rendbeli a Btk. 276. § (1) bekezdése alá eső erőszakos nemi közösülésnek minősítette. [Legf. Bír. B. törv. IV. 367/1964. sz.] (4185.] 9 Büntetőjogi döntvénytár 129