Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

2621. Az eszközcselekmény halmazatban történő megállapítása nem mellőzhető, ha annak a törvényi büntetési tétele súlyosabb mint a célcselekményé; illetve, ha a célcselekmény szabálysértés, az eszközcselekmény pedig bűntett. A járásbíróság az I. r. terheltet magánszemély sérelmére visszaesőként elkövetett rongálás és lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett miatt, a II. r. terheltet pedig magánszemély sérelmére elkövetett rongálás miatt elítélte. A terheltek a község határában észrevették, hogy a Tisza partján, a víz szélén, varsák vannak lerakva. Elhatározták, hogy azokból halat fognak lopni. Mindketten bementek a vízbe, de a varsákat nem tudták felszedni, ezért azokat rángatni kezdték, miközben 11 varsát megrongáltak, hármat pedig elsodort a víz. A felszedett varsákból 40 Ft értékben 2 kg halat szedtek ki, s azt elosztották. A varsák megrongálásával, illetve elsodortatásával B. R. sértettnek összesen 1794 Ft kára keletkezett. A megyei bíróság az első fokú ítéletet akként változtatta meg, hogy az I. r. terhelt cselekményét lopással elkövetett tulajdon elleni bűntettnek minősítette, és a H. r. terheltet a rongálás miatt ellene emelt vád alól felmentette. A megyei bíróság ítéleti indokolása szerint a terheltek szándéka lopásra irányult, és a varsák megrongálása a lopási cselekmény szükségszerű eszközcselekményeként jelentkezett. Márpedig a célcselekményhez szükségszerű jelleggel kapcsolódó eszközcselekmény külön büntetőjogi értékelés alá nem vonható. Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróságnak helytálló az a megállapítása, hogy az adott esetben a rongálás eszközcselekményként jelentkezik. Ez a körülmény azonban nem vezet minden esetben a halmazat megállapításának a mellőzésére. A halmazat mellőzésére akkor sem kerülhet sor, ha az eszközcselekmény súlyosabb büntetési tétel alá esik, mint a célcselekmény, és még kevésbé akkor, ha a célcselekmény szabálysértés, az eszközcselekmény pedig bűntett. Ezekben az esetekben nem lehet szó bűnhalmazat mellőzéséről, miként azt a Legfelsőbb Bíróság büntető és katonai kollégiumának 421. sz. állásfoglalása is megállapítja. Az I. r. terhelt terhére megállapított, a Btké. 57. § (2) 'bekezdésében meghatározott lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett büntetési tétele 1 évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 302. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás büntetési tétele pedig 3 évig terjedő szabadságvesztés. Az eszközcselekményként értékelt rongálás büntetési tétele tehát súlyosabb mint a célcselekményé. A II. r. terhelt lopási cselekménye szabálysértést képez. Ez okból a járásbíróság e részben áttételt rendelt el a szabálysértési hatósághoz. Itt tehát a célcselekmény szabálysértés, míg az eszközcselekményként értékelt rongálás bűntett. Mindkét terhelt esetében tehát kizárt a cél- és eszközcselekmény szükségszerű kapcsolata alapján a bűnhalmazat mellőzése. Az I. r. terhelt terhére tehát mindkét bűntett halmazatban való megállapítása indokolt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az említett határozatokat hatályon kívül helyezte, s az I. r. terhelt bűnösségét a Btké. 57. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdon elleni bűntettben és a Btk. 302. § (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálásban, míg a II. r. terhelt 130