Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

lásban való megállapítását mellőzte, és a vádlottak cselekményét a Btk. 241. § (1) bekezdés a) és c) pontjának, valamint a (2) bekezdés a) pontjának felhívásával egységesen bűnszövetségben és folytatólagosan elkövetett pénzhamisításnak minősítette. (Legf. Bír. Bf. III. 648/1963. sz.) [3800.] 2615. A befolyással üzérkedéshez szükségszerű eszközcselekményként kapcsolódó zugírászatban való bűnösség megállapításának a mellőzése. A tényállás szerint a vádlott a panaszbeadvány megírásakor kikötötte, hogy a kisiparos az elengedésre kerülő adóösszeg 20%-át adja neki honoráriumként a közbenjárásért. A kikötött 20% a vádlottnak az adóügy elintézéséért járt, és ennek csupán egyik szükséges résztevékenysége volt — hogy az elintézés egyáltalán lehetővé váljék — a panaszbeadvány megszerkesztése. A vádlott bűnössége az adóügy törvénybe ütköző módon való elintézésének elvállalása miatt üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedésben megállapítást nyert. Minthogy pedig a zugírászatot megvalósító magatartás a konkrét esetben szükségszerű eszközcselekményként kapcsolódott a befolyással üzérkedéshez mint célcselekményhez: az előbbi a szoros kapcsolat folytán önállóságát elvesztette. Így az adott esetben valóságos bűnhalmazatról nem lehet szó. Ezért a másodfokú bíróság a zugírászatban való bűnösség megállapítását mellőzte. [Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 1939/1963. sz.] [3841.] 2616. A sikkasztás és a lopás mint alapcselekmények mellett az utócselekményt képező magánokirathamisítás önálló bűntettként nem értékelhető. A vádlott több esetben különböző anyagokat eltulajdonított a Sertésvágóhídtól; s hogy azokat a vállalat területéről kivihesse, olyan tartalmú kapujegyeket állított ki, mely szerint az anyagokat egy másik munkahelyre szállítja. Az első fokú bíróság a vádlott négy rb. magánokirathamisításban való bűnösségének a megállapítását mellőzte. Az emiatt bejelentett fellebbezési óvást a másodfokú bíróság elutasította. Rámutatott arra, hogy a kapujegyekkel elkövetett magánokirathamisítások nem eszközcselekmények, hanem a sikkasztás és lopás bűntettének utócselekményei. Bár az adott esetben az utócselekmények és az alapcselekmény között a kapcsolat nem szükségszerű, mert a vádlott kedvező körülmények mellett a hamis kapujegyek felhasználása nélkül is kivihette volna az eltulajdonított anyagokat, az alap- és az utócselekmények között mégis olyan szoros az összefüggés, hogy annak következtében az utócselekmények önállóságukat elvesztették, azok csak az alapcselekménnyel együtt, annak keretében súlyosító körülményként, de nem mint önálló bűntettek nyerhetnek büntetőjogi értékelést. [Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 3058/1963. sz.J [3843.] 2617. Az erőszakos nemi közösüléssel kapcsolatban elkövetett könnyű testi sértés halmazatban való megállapításának mellőzése. A terhelt a sértettet — annak tiltakozása ellenére — hanyattlökte, majd ráfeküdt és a pongyoláját széthúzva, a mellét akarta megfogni, ugyanakkor a száját igyekezett befogni. A dulakodás közben a sértett orra, álla és nyaka megsérült; a sérülések 8 napon belül gyógyultak. Az adott tényállás mellett az erőszakos nemi közösülés kísérletével halmazatban az Elnökségi Tanács a könnyű testi sértést nem állapította meg. A 126