Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

A házasság megromlásához vezetett a vádlott italozó durva, goromba maga­tartásán kívül az is, hogy a sértett azt a javaslatot tette a vádlottnak, hogy másokhoz hasonlóan mindegyikük azzal éljen szekszuális életet, akivel akar. Ezt követően a veszekedések egyre inkább napirenden voltak, és nem egy­szer a tettlegességig fajultak. Egy ízben a vádlott úgy bántalmazta a sér­tettet, hogy állkapocs-csonttörést szenvedett. 1964. június 13. napján a vádlott ittasan tért haza, és mivel a sértett a szomszédban lakó férfit kérte meg, hogy kerékpárjára a lámpát szerelje fel, közöttük ezen újból szóváltás keletkezett. A tettlegességet a szomszéd aka­dályozta meg. Mindezek a körülmények oda vezettek, hogy a sértett 1964. június 14. napján a közös lakást elhagyta, és egy rokonához költözött albér­letbe. Ugyanekkor elhelyezkedett, mivel korábban nem. dolgozott. A vádlott ezt követően a különélő sértettet több ízben felkereste a mun­kahelyén és a lakásán is, hogy a közöttük felmerült problémákat megoldják. A sértett azonban a vádlott korábbi magatartása miatt félt a vádlottól, ezért sokszor letagadtatta magát, több esetben fordult elő, hogy hazakísértette magát munkatársaival. Amikor a vádlott a lakásán felkereste a sértettet, ahelyett, hogy problémáik megoldásán fáradoztak volna, mindketten inge­rültek voltak, veszekedtek, ilyenkor a vádlott többször fenyegetődzött is. 1964. június 25. napján a vádlott a sértettet megfenyegette azzal, ha nem állítja vissza az életközösséget, akkor megöli. A vádlott 1964. július első hetében bement a közeli húsboltba, ahol koráb­ban dolgozott, és ott volt munkatársainak panaszkodott családi életére. El­mondotta, hogy felesége elköltözött tőle, többször kérte, hogy jöjjön vissza, még egyszer fogja erre kérni, ha akkor sem jön, elvágja a nyakát. A fenti esetet követő néhány nap múlva a vádlott újból bement az emlí­tett üzletbe, és ekkor zsebkését megfente az acélon és volt munkatársai előtt azt a kijelentést tette, hogy ezzel a késsel fogja elvágni felesége nyakát úgy, ahogy a borjúknak szokták és ezt követően majd a magáét is. 1964. július 16. napján reggel 7 óra körül a vádlott elment felesége ideig­lenes lakására. A vádlott megjelenésekor a sértett szólt a rokonának, hogy menjen be hozzájuk és legyen ott velük. A vádlott és a sértett gyermekük sorsáról, valamint az ő helyzetükről és a közös tulajdonukat képező ház el­adásáról beszélgetett. Eközben a rokon kiment a szobából. Amikor a vádlott a sértettel a lakásban egyedül maradt, a vádlott zsebkésé­vel a sértettre támadt. Többszörösen elvágta a nyakát. A súlyosan sérült sértett a lakásból az udvarra támolygott, majd néhány lépés megtétele után összeesett. A vádlott követte a sértettet, majd amikor az összeesett, reá­borult, csókolgatta, közben kijelentette, hogy „nagyon szerettem a feleségem és akik ezt látják, mondják meg, én is megyek vele és mellé temessenek". Majd ezt követően hirtelen mozdulattal a még mindig kezében levő zsebkéssel több ízben a saját nyakába szúrt. Az udvarra belépő K. J.-nét a vádlott arra kérte, miközben feléje nyújtotta a kést, hogy vágja el a nyakát. A helyszínre érkező mentők mindkettőjüket kórházba szállították. A sértett a kórházba szállítás után rövid idő múlva az elszenvedett sérüléseibe belehalt, mivel a szúrások, illetve metszések a nyaki ütőeret, visszeret teljes egészében átvág­ták. A vádlott önmagán ugyancsak életveszélyes sérüléseket okozott. Átvágta 119

Next

/
Thumbnails
Contents