Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

cialista társadalom értékítélete szolgál. Ezért nem függesztik fel a bíróságok általában az olyan elkövetőkre kiszabott büntetést, akik a szocialista erkölcs szerint különösen elvetendő büntettet hajtottak végre. A szocialista erkölcs szerint különösen elvetendő bűntettek közé tartoznak a nemi erkölcs elleni bűntettek általában, de — a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint — különösen azok a nemi erkölcs ellen intézett támadások, amelyeknek a sértettje gyermek. Az ilyen bűntettek elkövetőire különösen áll a hivatkozott XXIV. számú elvi döntés indokolásának az a megállapítása, hogy az ily bűntettek elkövetői javára a büntetés végrehajtásának a felfüggesztése ellentétben áll a bűnözéstől való általános visszatartás követelményeivel is; sérti tehát a Btk. 34. §-ában foglalt elveket. Az elbírált ügyben tehát a szabadságvesztés felfüggesztése még az eljárt bíróság által kiszabott büntetés mértékét tekintve is sérti a törvényt. Minthogy pedig a Legfelsőbb Bíróság — a dolog természetéből folyóan — olyan különös méltánylást érdemlő körülményt nem észlelt, amely az általa alkalmazott büntetés mértékére figyelemmel a végrehajtás felfüggesztésének törvényi előfeltétele lehetne: a büntetés végrehajtásának felfüggesztése szóba sem jöhetett. [Legf. Bír. B. törv. I. 1352/1964. sz.] [4417.] 2581. í. Büntetéskiszabási szempontok sikkasztást elkövető boltvezetővel szemben. II. Mentesítésben részesült személyeknél a korábbi elítéltetés súlyosító körülményként való figyelembevétele. A járásbíróság a terheltet társadalmi tulajdont károsító folytatólagosan elkövetett sikkasztásért 10%-os bércsökkentés mellett 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. A javító-nevelő munkát a terheltnek az eddigi beosztásában kellett teljesítenie. Az alapul vett tényállás szerint a terhelt 1963. október 2. óta boltvezetői beosztásban dolgozott. A bolt pénztári bevételéből 1964. augusztus 23. és 24. napjain 2500—2500, összesen 5000 Ft-ot vett ki azzal a szándékkal, hogy takarmányt vásárol. A boltban azonban augusztus 25-én leltárt tartottak. A terhelt tudta, hogy az általa kivett 5000 Ft leltárhiányként fog jelentkezni, azt nem költötte el, hanem a napi bevételekkel együtt 1964. szeptember 5. és 7. napján befizette. A leltározás szeptember 2-ig tartott, ennek eredménye 7852,43 Ft hiányt mutatott ki. A terhelt a leltár után 5000 Ft-ot befizetett. A földművesszövetkezet 1964. december 11-én meghozott határozattal a terheltet 1883 Ft megfizetésére kötelezte. A bíróság a cselekményt a Btk. 292. §-ába ütköző és a 295. § (1) bekezdése szerint minősülő folytatólagosan elkövetett társadalmi tulajdont károsító sikkasztásnak minősítette. A büntetés kiszabása körében enyhítőként vette figyelembe a terhelt büntetlen előéletét, kétgyerekes családos állapotát, beismerését és megbánását. Súlyosítóként a folytatólagosságot értékelte. Az ítélet szerint a terhelt eddig becsületes életmódot folytatott, ezért a Btk. 68. §-a (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásával az eljárt bíróság szabadságvesztés helyett javító-nevelő munkát szabott ki. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. 117