Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)
2579. A házastársi kapcsolat büntetéskiszabási értékelése. A megyei bíróság a büntetett előéletű terheltet bűnösnek mondotta ki emberölés kísérletében, és ezért 5 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte. Kötelezte, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának ideje alatt magát kényszerelvonó-kezelésnek vesse alá. Az ítélet ellen bejelentett fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság elutasította. A terhelt 1957-ben nősült, feleségül vette e bűnügy sértettjét. Házaséletük az első időszakban rendezett volt. A terhelt 1959-től rendszeresen italozott, és ittas állapotban feleségét, a sértettet többször tettleg is bántalmazta. Az eljárás tárgyát képező esetben, 1964. január 3-án a terhelt ismét italtól befolyásoltan tért haza. Közvetlenül hazatérte után vita támadt közte és a sértett között, akit durva szavakkal szidalmazott. A megbántott sértett közös lakásukat el akarta hagyni. A terhelt viszont ennek megakadályozása végett bántalmazta a sértettet. A bántalmazást a sértett viszonozta, mire a terhelt a sértettet belökte a konyhába és „megállj most megdöglesz" kiáltással a konyhaszekrény fiókjából kivett nagyméretű konyhakéssel hasbaszúrta. A szúrás után a terhelt a kést azonnal kirántotta és eldobta, a vérző sebet megpróbálta összefogni, majd a sértett tanácsára segítségért és mentőkért szaladt. Rendkívül feldúlt állapotban ért a rendőrségre, ahonnan telefonált a mentőkért, és könyörgött, hogy mentsék meg feleségét. A súlyos sérülést szenvedett sértettet az időben alkalmazott orvosi beavatkozás (vérátömlesztés stb.) megmentette. A terhelt terhére emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa alaposnak találta. A terhelt ölési cselekményét házastársa, gyermekei anyja ellen követte el, akivel szemben már huzamos idő ota tanúsít fenyegető magatartást, s akit előzetesen már többször bántalmazott, sőt 1963 augusztusában már zsebkésével hasa felé is szúrt. Bár Btk. az emberölésnél a házastárssal szemben való elkövetést minősítő körülményként nem ismeri, a miniszteri indokolásból is kitűnően azonban ebből távolról sem vonható következtetés arra, mintha a törvény a korábbi jogszabályban foglalt értékelésen változtatni kívánt volna. Az indokolás kifejezetten hangsúlyozza, hogy a házastárson elkövetett emberölés az esetek nagyrészében kétségkívül súlyosabb büntetés alkalmazását igényli. Az a körülmény pedig, hogy felesége ellen fél éven belül másodszor támadt késsel, az enyhítő körülmények legmesszebbmenő értékelése mellett is a törvényi minimumban megállapított büntetést törvénysértővé teszi. Mindezekre tekintettel az Elnökségi Tanács a terhelt szabadságvesztését 7 évre felemelte. [Legf. Bír. B. törv. eln. tan. 904/1964. sz.] [4297.] 2580. Gyermek sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszaknál büntetéskiszabási szempontok. A húsz éves terhelt és a nem egészen tízéves sértett ugyanabban a házban laknak. 1963 nyarán a terhelt egyedül tartózkodott szülei lakásán, amikor a sértett gyermek oda bement. A terhelt lehúzta a sértett bugyiját, egy székre ültette, majd a hímvesszőjét a leánygyermek nemi szervéhez tette és ott tartotta, amíg a magömlés bekövetkezett. Az ezt követő 2 hónap alatt a terhelt a fajtalankodást többször megismételte. A sértettnek a cselekményért alkalmakként 1—2 forintot, vagy értéktelen egyéb ajándékot adott. 115