Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

A más ember testi épségét sértő, a tényállásban leírt körülmények között végrehajtott bűntettek elbírálásánál elsősorban és rendszerint a cselekmény tárgyi súlya a döntő. A most kifejtettek folytán a Legfelsőbb Bíróság az alapos törvényességi óvás folytán a törvénysértést megállapította, a másodfokú ítélet törvénysértő részét hatályon kívül helyezte és a bűnösségi körülményeknek, valamint a büntetés céljának megfelelő 5 hónapi szabadságvesztést szabott ki. [Legf. Bír. B. törv. II. 428/1964. sz.] [4079.] 2576. A társadalmi bíróság határozatának jelentősége a büntetés kiszabása szempontjából. A terhelt a M. G. Műveknél segédmunkásként volt alkalmazva. 1963. év augusztus és szeptember havában a vele egy munkahelyen dolgozó négy munkatársa sérelmére lopásokat követett el. Az ellopott pénz összege 180 Ft, míg az ingóságok értéke együttesen 350 Ft volt. A járásbíróság a jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet lopással elköve­tett tulajdon elleni bűntett miatt 10%-os bércsökkentés mellett végzendő öt hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A M. G. Művek társadalmi bírósága az 1963. évi április hó 24. napján hozott határozatával a terheltet azért, mert egy külföldről beszerzett gépről a láncot ellopta, írásbeli megrovásban részesítette. A járásbíróság a társadalmi bíróság határozatát a tárgyaláson nem ismertette, és így mérlegelési körébe sem vonta. A tényállás e hiányossága miatt az ítélet megalapozatlan. A tár­sadalmi bírósági határozat mérlegelési körbe vonása a terhelt személyének társadalomra veszélyessége és a büntetés kiszabása szempontjából lényeges lett volna. A terheltet a társadalmi bíróság lopás miatt már írásbeli megrovásban részesítette és a munkahelyén, dolgozótársai sérelmére is több esetben lopást követett el, ezért személyének és cselekményének nagyobb fokú társada­lomra veszélyessége van. A büntetés kiszabása tehát a terhelttel szemben az anyagi büntető jogszabály megsértésével történt azáltal, hogy a járásbíró­ság szabadságvesztés helyett javító-nevelő munkára ítélte. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megalapozatlanságot és a törvény­sértést megállapítva, a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárásra a járásbírósághoz visszaküldte. [Legf. Bír. B. törv. I. 522/1964. sz.] [4106.] 2577. Testi sértésnél a segítségnyújtás elmulasztása súlyosító körülmény­ként sem értékelhető. Az első fokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki súlyos testi sér­tésben, és ezért 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az első fokú bíróság a súlyosító és enyhítő körülményeket helyesen érté­kelte. Mellőzte azonban a másodfokú bíróság a bűnösségi körülmények közül azt, hogy a vádlott a sértettet megszúrása után egyedül hagyta. Az első fokú bíróság ugyanis e körülményt súlyosítóként vette figyelembe. Ez az elsőbírói értékelés téves. Ha a vádlott eme magatartása miatt a Btk. 259. §-ában fel­vett rendelkezések alapján segítségnyújtás elmulasztása címén külön felelős­S Büntetőjogi döntvénytár 113

Next

/
Thumbnails
Contents