Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A javító-nevelő munka a terhelten azért nem volt végrehajtható, mert a jogerős ítélet után munkaképtelenné vált. A bíróság ezért változtatta át a javító-nevelő munkát pénzbüntetésre. A Btá. 48. § (4) bekezdése [Btk. 44. § (1) bek.] szerint, „ha a munka vég­zésére kötelezett kötelezettségének igazolatlanul nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a javító-nevelő munka még hátralévő tartamával azonos tartamú börtönbüntetést kell rajta végre­hajtani". Törvényt sértett az első fokú bíróság, amikor a terheltre kiszabott javító­nevelő munkának átváltoztatását elrendelte. Betegállományban levő és ja­vító-nevelő munkára kötelezett személy nem tekinthető olyannak, mint aki a munka végzésére irányuló kötelezettségének igazolatlanul nem tesz eleget. Átváltoztatásnak már ezért sem lehetett helye. A terhelt a jogerős ítélet után vált munkaképtelenné. Ilyen esetre a tör­vény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az átváltoztatást megengedné. Amennyiben tehát a javító-nevelő munkára ítélt terhelt utóbb bekövetke­zett betegsége, illetve munkaképtelensége folytán a munka végzésére nem képes, azaz a javító-nevelő munka rajta nem hajtható végre: a javító-nevelő munkát átváltoztatni nem lehet. Törvénysértő tehát az eljárt bíróságnak a végzése, amellyel a terheltre ki­szabott javító-nevelő munkát átváltoztatta. Egyébként a javító-nevelő mun­kának pénzbüntetésre való átváltoztatását a törvény nem is ismeri. (Legf. Bír. B. í. 708/1960. sz. törvényességi határozata.) [2819.] Megjegyzés: A határozatban kifejtettek összhangban vannak a 386. sz. állásfoglalással fenntartott B. K. 353. sz. állásfoglalással. (B. H. 1960. évi 12. sz.) 251. Perújítás kérdése, ha a javító-nevelő munka a terheltnek fel nem róható, utóbb beállott okból nem hajtható végre. A járásbíróság a terheltet 1960. április 29-én kelt ítéletével a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett kisebb súlyú lopás bűntette miatt 5 hónapi, 15%-os bércsökkentés mellett végzendő javító-nevelő munkára kö­telezte, melyet akkori munkahelyén és beosztásában, az f.-i aknaüzemegy­ségnél kellett volna teljesítenie. Az ítéletet a terhelt a tárgyaláson, míg az ügyész, aki a tárgyaláson nem vett részt, 1960. május 13-án kelt átiratában vette tudomásul. A járásbíró­ság 1960. június 2-án kelt végzésével 1960. május 14-ével nyilvánította jog­erősnek és végrehajthatónak az ítéletet, azonban nem küldte meg sem a terheltnek, sem a kijelölt munkahelynek, ezeket a jogerőről ekkor nem érte­sítette. A kijelölt munkahelyre a javító-nevelő munka végrehajtásáról szóló értesítés csak 1960. június 13-án érkezett meg. Így történt, hogy 1960. május 28-án a terhelt hozzájárulással kilépett a vállalattól. Ezután behívták kato­nai szolgálatra. Az ügyész indítványára a járásbíróság a javító-nevelő munkát börtönre változtatta át, ezt az ítéletet azonban a megyei bíróság hatályon kívül he­lyezte, és az iratoknak perújítás kezdeményezése végett az ügyészséghez kül­désre utasította a járásbíróságot. 90

Next

/
Thumbnails
Contents