Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A legfőbb ügyész perújítási indítványt terjesztett elő a járásbíróság ítélete ellen azzal a megokolással, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után merült fel olyan új tény, amely a javító-nevelő munka végrehajtását lehetetlenné tette. A perújítási indítvány nem alapos. Helyes mind a megyei bíróság végzésének, mind a legfőbb ügyész perújítási indítványának az a megállapítása, hogy az az előállott helyzet, mely miatt a javító-nevelő munkát nem lehet végrehajtani, a terheltnek nem róható fel. Téves azonban a Legfelsőbb Bíróság büntető és katonai kollégiumának (a 386. sz. állásfoglalással fenntartott) 353. sz. állásfoglalására való hivatkozás a jelen ügyben. Ez az állásfoglalás rámutat, hogy nem változtatható át a Btá. 48. § (4) bekezdése (Btk. 44. §-a) alapján a javító-nevelő munka, ha az az elítélt utóbb keletkezett munkaképtelensége folytán nem hajtható végre. Perújítás és törvényességi óvás útján sor kerülhet a javító-nevelő munka helyett utóbb más büntetés kiszabására. Az utólagos munkaképtelenné válás vagy a végrehajtás más akadálya azonban az említetteknek alapjául nem szolgálhat. A jogerősen kiszabott büntetés végrehajtását időlegesen vagy véglegesen akadályozó, s utóbb keletkezett körülmények az elbírált bűnügy érdemét már nem is érinthetik. A kollégiumi állásfoglalás tehát világosan leszögezi, hogy csak abban az esetben lehet helye perújításnak vagy törvényességi óvásnak, ha a terhelt munkaképtelensége vagy a végrehajtás más akadálya az ítélethozatalkor már fennállott, s erről a bíróság nem tudott, vagy bár tudhatott, de nem győződött meg róla, nem vette figyelembe. Utóbbi esetben törvényességi óvásnak, előbbiben perújításnak van helye. Ha azonban a végrehajtást lehetetlenné tévő körülmény az ítélet jogerőre emelkedése után keletkezett, ez sem perújítás, sem törvényességi óvás alapját nem szolgálhatja. Ez esetben más büntetési nemre átváltoztatásnak a büntetésvégrehajtási szabályok szerint sincs helye. Mindezek alapján nincs törvényes lehetősége, hogy az elítéltre megállapított javító-nevelő munkát más büntetési nemre változtassák át, hanem — amennyiben az elévülési időn belül a végrehajtás akadálya megszűnik — azt végre kell hajtani, ellenkező esetben pedig az elévülési idő leteltével végrehajthatósága megszűnik. A kifejtetteknél fogva az alaptalan perújítási indítványt a Legfelsőbb Bíróság elutasította. (Legf. Bír. B. III. 1.586/1961. sz.) [3087.] 252. Javító-nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatása a Btk. szerint. A vádlottat a bíróság 1960. november 21. napján társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás miatt 8 hónapi javító-nevelő munkára kötelezte. A javító-nevelő munkát 1961. április 1. napján megkezdte, azonban május 2-án a munka végzését megtagadta, a munkát nem vette fel. A kerületi bíróság ezt követően a vádlottnak a tényállásban foglalt magatartását súlyos munkafegyelemsértésnek minősítette, s a Btá. 48. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a munkafegyelemsértés időpontjában a javító-nevelő munkából még hátralevő 7 hónapot ugyanilyen tartalmú börtönre változtatta át. 91