Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A javító-nevelő munka átváltoztatására a Btk. 44. §-a ad lehetőséget. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik arra az esetre, amikor a javító-nevelő munka az elítélt utóbb keletkezett munkaképtelensége folytán nem hajtható végre. Perújítás vagy törvényességi óvás folytán sor kerülhet a javító-nevelő munka helyett utóbb más büntetés kiszabására. Az utólagos munkaképtelenné válás, vagy a végrehajtás más akadálya azonban ennek alapjául nem szolgálhat. A jogerősen kiszabott büntetés végrehajtását időlegesen vagy véglegesen akadályozó és utóbb keletkezett körülmények az elbírált bűnügy érdemét már nem érinthetik. 249. Javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása esetén nincs helye a Btk. 70. § (1) bekezdése alkalmazásának. Ha a munka végzésére kötelezett kötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a javító-nevelő munka még hátralevő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A törvénynek ez a parancsoló rendelkezése önmagában kizárja az ilyen szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését. Az anyagi büntető jogszabály megsértésével történt tehát a javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása után az azt helyettesítő szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése. (Legf. Bír. B. III. 829/1956. sz. törvényességi határozata.) [1386.J 250. A javító-nevelő munkára ítélt, de a jogerős ítélet után munkaképtelenné vált terhelt büntetésének átváltoztatása törvénysértő. A járásbíróság 1959. február 25-én hozott ítéletében bűnösnek mondotta ki a terheltet a társadalmi vagyont károsító gondatlan megrongálásában és ezért javító-nevelő munkára kötelezte. A javító-nevelő munka kitöltésének helyéül a terhelt akkori munkahelyét jelölte ki. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Az ítélet végrehajtásra nem kerülhetett, mert átszervezés folytán időközben a terhelt munkaköre megszűnt. Ezután az ügyész más munkahely kijelölésére tett indítványt. Az ezzel kapcsolatos tárgyaláson, 1959. szeptember 15-én, az elítélt a bíróság előtt felmutatta a megyei tanács döntőbizottságának a keresőképtelenségét igazoló 1959. július 28-án kelt határozatát, továbbá a közkórház 1959. június 9-én kelt hivatalos igazolását arról, hogy szív- és tüdőasztma megbetegedéssel kórházi kezelés alatt áll. Ezután a járásbíróság végzésében a korábbi ítéletével kiszabott javító-nevelő munkát 360 Ft pénzbüntetésre változtatta át. Indokolásként rámutatott a járásbíróság arra, hogy nem volt teljesíthető az ügyésznek ama indítványa, hogy a bíróság más munkahelyet jelöljön ki, mivel a terhelt munkaképtelen, s így munkát nem végezhet. Emiatt a bíróság úgy határozott, hogy a javító-nevelő munkával levonásra kerülhető keresetcsökkenéssel egyenlő összegű pénzbüntetés fizetésére kötelezi a terheltet. A jogerős határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. 89