Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

ítélve, s így az idézett tvr. 6. § első fordulata értelmében a közkegyelemből ki van zárva. A k.-i megyei bíróság előbb megjelölt és 1963. évi április hó 2. napján hozott másodfokú határozata ellen emelt törvényességi óvás alapos. Törvénysértő a k.-i megyei bíróságnak az a megállapítása, hogy a terhelt az 1963. évi 4. sz. tvr. 6. §-a első fordulata értelmében a közkegyelemből ki van zárva. Az idézett tvr. 6. §-a a kizáró okoknak két csoportját állítja fel. Az első csoportba tartoznak azok a végrehajtás alatt álló, vagy végrehajtásra kerülő szabadságvesztés büntetések, amelyeket gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, gyújtogatás, társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy szándékos felgyújtása vagy robbantása miatt szabtak ki. A 6. § első fordulata tehát a közkegyelmi rendelet hatálybalépése idején a most említett bűntettek miatti szabadságvesztés büntetések végrehajthatóságára vonatkozóan, valamint az ilyen jellegű bűntettek miatti eljárás megszüntetése vonatkozásában tartalmaz a kegyelemből kizáró rendelkezést. A tvr. 6. §-ának második fordulata tartalmazza azokat a kizáró okokat, amelyeket a korábbi vagy többszöri büntetettség eredményez. Ez a kizárási ok független a korábbi (vagy későbbi) elítélés alapjául szolgáló bűntett jellegétől. Itt a kizáró körülményt az eredményezi, ha az elkövető a közkegyelem gyakorlása szempontjából jelentős bűntett alapjául szolgáló cselekményt 5 éven belül- megelőzően elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre volt ítélve, avagy az említett időpontot követően elkövetett bűntett rniatt ítélték szabadságvesztésre. A 6. § második fordulata szempontjából tehát csak az időhatárnak van jelentősége, de közömbös az, hogy az elítélés milyen jellegű (gyilkosság, szándékos emberölés stb.) bűntett miatt történt. A terheltet 1947. november hó 21. napján elkövetett cselekmény miatt 1947. november 28. napján ítélték el. A terhelt a terhére megállapított kétrendbeli könnyű testi sértést megvalósító cselekményeket 1962. szeptember hó 8., illetve 1962. október 7. napján követte el, tehát több mint 5 évvel korábbi bűncselekménye elkövetése után. Ennek folytán a terhelt a tvr. 6. §-a második fordulata alapján a kegyelemből nincs kizárva. De nincs kizárva a 6. § első fordulata alapján sem, mert a későbbi és a kegyelem szempontjából számításba jövő eljárás nem az első fordulatban felsorolt bűntett miatt indult ellene. A terhelttel szemben tehát a másodfokú határozat hozatala idején, 1963. április 2-án alkalmazandó lett volna az 1963. évi 4. sz. tvr. 5. §-ának az (1) bekezdése, mert a terheltet első fokon 3 hónapi szabadságvesztésre ítélték, a terhelt terhére fellebbezési óvást nem jelentettek be, tehát vele szemben egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabására nem is kerülhetett sor. A k.-i megyei bíróságnak mint másodfokú bíróságnak ezért a tvr. 5. § (2) bekezdése értelmében be kellett volna szereznie az ügyész indítványát, illetve a 101/1963. (I. K. 4.) IM számú utasítás 8. pontja értelmében kellett volna eljárnia. Ezt a másodfokú bíróság elmulasztotta. Ez az eljárási szabálysértése lényeges, az ügy érdemére kiható, mert a büntető eljárás megszüntetését vonta volna maga után. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 282. § (4) bekezdése alapján a k.-i megyei bíróság mint másodfokú bíróság törvényességi óvással megtámadott határo5 Büntetőjogi döntvénytár 65